Tartalom

Kapitalizmus van.

         Mostan�ban a kil�t�stalans�g miatt term�ktelen �s d�l�re nem jutott eszmecser�k r�sztvev�i sokszor sz�tt�rt karokkal, �s ezzel a tehetetlens�ggel megb�k�l�, vagy �ppens�ggel rendreutas�t� meg�llap�t�ssal fejezik be a vit�t: "Mit akarsz? Kapitalizmus van!". �s a gondolat itt leb�nul. Mintha nem lenne tov�bb. E t�nymeg�llap�t�shoz ugyan semmi k�ts�g nem f�r, b�r a rendszerv�lt�s el�tt �s kezdet�n senki ki nem ejtette a sz�j�n a kapitalizmus sz�t; az "illet�kesek" legink�bb t�bbp�rti polg�ri demokr�ci�r�l, szoci�lis piacgazdas�gr�l besz�ltek, s�t ez a kifejez�s ker�lt az �j alkotm�nyba is. Senkinek nem volt politikai mersze hozz�, hogy ny�ltan meghirdesse a kapitalizmust. Id�pontot neh�z lenne meghat�rozni, de hossz� �vek eltelt�vel egyes politol�gusok, f�l�nken k�r�ltekintve, elv�tve kezdtek sz�lni a kapitalizmusr�l, azt k�vet�en, hogy Horn Gyula el��llt a "szocialista t�k�sek" megteremt�s�re vonatkoz� k�ptelen �tlet�vel, �s a kapitalizmust, mint el�rend� c�lt eml�tette. A globalizmus fokoz�d� �rv�nyes�l�s�vel p�rhuzamosan pedig m�r mintegy a kapitalizmuson is t�lmutat� vadkapitalizmusr�l besz�lnek – m�r akik mernek sz�lni – de javar�szt �k is �gy t�ve, mintha az ismeretlen m�don �s teljesen v�ratlan sorscsap�sk�nt, azaz nem a rendszerv�lt�s k�vetkezm�nyek�nt szakadt volna a nyakunkba. Maguk a hatalmon l�v�k azonban az�ta is ker�lik a kifejez�s haszn�lat�t, mintha nem is l�tezne, mintegy azt �rz�keltetve, ha l�tezik is, nek�nk semmi k�z�k hozz�. (Ez�rt ennek az �r�snak a c�me ut�n ak�r k�rd�jelet is biggyeszthetn�nk).

T�rt�nik minden annak ellen�re, hogy senki, de senki el�tt nem titok: kapitalizmusban �l�nk. Ha pedig m�r �lj�k, mondjuk is ki – ez lenne a term�szetes. A nyilv�noss�g el�tt azonban m�gis szinte minden f�rumon tov�bbra is ker�lik a kifejez�st. E furcsa, de v�letlennek semmik�ppen nem tekinthet� elj�r�sban t�kr�z�dik a kapitalizmus �nv�delme is. A hozz� kapcsol�d� k�zenfekv� magyar�zat ugyanis az, hogy a sz� m�g�tt megh�z�d� tartalom t�rt�nelmileg lej�ratta �nmag�t, hiszen k�t vil�gh�bor�t is z�d�tott az emberis�gre �s sz�ntelen h�bor�skod�ssal, v�ls�ggal �s "v�ls�gkezel�ssel" j�r. A Nemzetk�zi Valutalap kutat�inak sz�m�t�sai szerint – akiket pedig e vonatkoz�sban igaz�n nem v�dolhatunk r�szrehajl�ssal – csak a huszadik sz�zad utols� negyed�ben megk�zel�t�en sz�z p�nz�gyi-gazdas�gi v�ls�g volt a vil�gon. De napjainkban is ez a helyzet; ki tudn� megmondani, hogy v�get �rt-e a v�ls�g, vagy m�r egy �jabban �l�nk, illetve �sszesz�molni, hogy h�ny h�bor� folyik? �s f�leg, hogy m�g mennyit terveznek? A t�ke azonban sohasem ismeri el a saj�t rendszere szerves hib�it. (Az el�z� rendszer k�nyszerb�l meg-megtette). Ennek ok�n, �s mert t�rt�nelmileg tov�bbra is versenyben �ll egy szoci�lis szempontokb�l sokak �ltal jobbnak tartott t�rsadalmi rendszerrel, a manipul�ci�t egy�bk�nt is egyik f� fegyverek�nt alkalmaz� t�k�s gondolkod�s m�s nevet keresett a kapitalizmusnak. Megsz�letett a piacgazdas�g, a szoci�lis piacgazdas�g, a j�l�ti t�rsadalom, az �nszab�lyz� t�rsadalom, stb. fogalma. Ugyancsak ebbe az ir�nyvonalba illeszkedik a Soros-f�le nyitott t�rsadalom, amely f�leg arra h�vatott, hogy megakad�lyozza a nemzeti t�rsadalom kialakul�s�t.

El kell ismerni, sokan azok k�z�l – gondolom, hogy a reform-kommunist�k, de a szervez�d� jobboldali er�k jelent�s r�sz�t is k�z�j�k sorolhatjuk – akik �gy, tal�n sz�nd�kukt�l f�ggetlen�l is leplezve, de k�zrem�k�dtek n�lunk a kapitalizmus megteremt�s�ben, a rendszerv�lt�son dolgozva, �szint�n hittek egy jobb t�rsadalomban. M�sok m�r az els� l�p�sek l�tt�n megsejtett�k az igazs�got, ism�t m�sok pedig megr�m�ltek, mert r�j�ttek, hogy hamisak a jelszavak, melyek m�g�tt m�s nem is h�z�dhat meg, mint a kapitalizmus. A kapitalizmust viszont akart�k is, meg nem is, hiszen a t�bbs�g�k a szocializmusnak tartott t�kementes p�rt�llami rendszerb�l valamif�le m�sik, csak jobb, de ugyancsak t�kementes t�rsadalmat k�pzelt el. Pedig h�t tudniuk kellett, hogy ez naivit�s.  

Napjainkra visszat�rve, mindenk�ppen bajt jelez azonban, ha a t�mak�rben foly� eszmecser�k, a r�sztvev�k elt�r� politikai alap�ll�sa ellen�re is, a "Mit akarsz? Kapitalizmus van!" lemond� meg�llap�t�ssal fejez�dnek be, megakadnak b�rmif�le ki�t, vagy t�vlat k�rvonalaz�sa n�lk�l. Mintha az egy�bk�nt vitathatatlan siv�r kil�t�stalans�g t�nylegesen, visszavonhatatlanul, egyszer s mindenkorra uralna mindent �s mindenkit, mintha a visszafejl�d�s meg�ll�thatatlan lenne.

De van m�s baj is, tal�n m�g nagyobb is, �spedig ha a vit�z�k egy r�sze id�ig sem mer�szkedik el, hanem szembe�tl� manipulat�v sz�nd�kkal olyasmit �rz�keltet, hogy tulajdonk�ppen nem is volt rendszerv�lt�s. Egyesek l�pten-nyomon olyan politikailag megfoghatatlan, ravaszkod� megfogalmaz�sokkal sz�d�tenek benn�nket, hogy amit jelenleg �t�l�nk, annak "a szocializmusra visszany�l� t�rt�nelmi okai vannak", "posztkommunista szellem uralkodik", s mindaz, amit�l szenved�nk "posztszocialista k�vetkezm�ny", "a k�rd�rizmus ut�hat�sai" �rv�nyes�lnek, s�t a "k�d�rizmus �jravir�gz�sa" folyik, stb.

Mindazok sz�m�ra azonban, akik az elm�lt h�sz �v esem�nyeit, k�zt�k a keserveit, kudarcait, veres�geit �t�lt�k, �s nem is felejtett�k el, szinte hihetetlen, hogy akadnak, akik azzal szeretn�nek �m�tani benn�nket, hogy e k�t �vtized, benne napjaink minden gondja-baja a szocialista korszak terh�re �rand�. Amelyben, egy�bk�nt, az ilyesmiket hangoztat�, mindenkin�l mindent jobban tud�, mindig j�l helyezked�, �ltal�ban neoliber�lis be�ll�totts�g� szellemi komissz�rok nagy r�sze ugyanolyan j�l �lt, mint ma – s�t, hasonl�thatatlanul jobban, mint a t�bbs�g, akkor is, ma is – �s ki-ki a v�rm�rs�klete szerint, de ekkor m�g egybehangz�an, s�t egym�ssal versengve, a kapitalizmust szidta! �k ugyanis mindig hat�rozottan ki�llnak, … hol az egyik, hol a m�sik oldal mellett. Bizony-bizony igencsak aggaszt� t�rsadalmi probl�ma, hogy ma ism�t majdhogynem csak �k kapnak f�rumot. Ne tet�zz�k h�t a bajt azzal, hogy elhissz�k, vagy egyszer�em �szt�n�s, meggondolatlan �ll�sfoglal�snak tekintj�k a fenti �ll�t�saikat, hiszen nyilv�nval�an a n�lunk kialakult vadkapitalizmus, azaz a korm�nyzati szintre emelt veszteget�s, jogtalan el�nyszerz�s, c�meres gazembers�g �lc�zott, de tudatos v�delm�vel �llunk szemben. Ne hagyjuk magunkat f�lrevezetni. Amit most �t�l�nk, annak m�r ugyan�gy semmi, de semmi k�ze a szocializmushoz, mint ahogy a mag�t magyarnak �s szocialist�nak nevez� MSZP-nek is �ppen a szocializmushoz van a legkevesebb k�ze, de m�g mintha a magyars�ghoz sem lenne m�r; egyed�l a p�rt mivolta tagadhatatlan. Ugyanez m�g ink�bb �ll az SZDSZ-re (amely mindemellett m�g kifejezett magyarelleness�get is tan�s�t), a mostani MDF-re, de bizonyos tekintetekben tulajdonk�ppen m�s p�rtokra is.

A bel�l�k tudatosan verbuv�lt hatalmi elit ("elit"?) t�bbs�ge csak azt l�tja �s l�ttatja, �nnepli �s �nnepelteti m�g most is – hab�r m�r teljesen t�rgytalan – hogy nincs szocializmus, nincs K�d�r J�nos; holott azon kellene sajn�lkoznia, hogy ma m�r nincs Ikarus, Ganz-M�vag, Ganz M�szer M�vek, Csepel M�vek, R�ba, MOM, Tungsram �s B�bolna, meg magyar �lelmiszeripar sem, amelyek – ha nem verik sz�t, �s nem �rus�tj�k ki �ket – ma is meg�lln�k a hely�ket a nemzetk�zi versenyben. A magyar ipar felsz�mol�s�ban �s a mez�gazdas�g sz�tver�s�ben �ppen ez az elit, f�leg az elm�lt nyolc �v, hatalmon m�r el�z�leg is volt korm�nyzati k�rei �s a k�lf�ldi p�rtfog�ik a b�n�s�k. Ezt takargatand�, hazudnak a m�ltr�l, hamis j�v�vel �lltatnak, hogy elterelj�k a figyelmet a jelenr�l, s kisaj�t�ts�k a j�v�nket. A most folyt v�laszt�si kamp�ny sor�n is tapasztalhattuk, hogy egym�ssal versengve �g�rtek �s �g�rtek, tudva-tudv�n, hogy �gysem k�pesek, de nem is �ll sz�nd�kukban betartani az �g�reteiket. �nmaguk is tiszt�ban vannak vele, hogy most – m�g a nagy j�indulattal felt�telezett esetleges j� sz�nd�k mellett is – t�bbnyire csak az tarthat� be, ami illeszkedik a globalista nagyt�ke ig�nyeihez, ez azonban szinte sohasem esik egybe a n�p, az orsz�g �rdekeivel. Ez�rt legy�nk tudat�ban, hogy a hatalom-v�rom�nyos, legyen baloldali, vagy jobboldali, val�j�ban enn�l l�nyegesen t�bbet nem is �g�rhet. Ha m�gis megteszi – nem mond igazat. A mostani orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon azonban az �g�reteken t�l van egy mindenn�l fontosabb c�l: a nemzeti �rdekeket el�rul�, n�pirt� politik�t folytat�, a h�tt�rben v�ltozatlanul fenn�ll� MSZP-SZDSZ sz�vets�g elt�vol�t�sa a hatalomb�l. Erre csak egy er� k�pes, a Fidesz-KDNP. Gy�zelm�t�l azonban a helyzetnek csup�n nagyon lass� – �s csak rem�lhet�leg kedvez� – v�ltoz�sa v�rhat�. Nagy rem�nyeket senki nem t�pl�lhat. Maximum arra sz�m�thatunk – az adott k�r�lm�nyek k�z�tt ez sem kev�s – hogy a lass� pozit�v v�ltoz�sokat el�seg�t� int�zked�seket foganatos�t.

Legal�bb k�t nyomaszt� k�r�lm�nyt ugyanis szem el�tt kell tartanunk. Egyr�szt, a sok fontos kulcspoz�ci�t meg�rz� szocialista-neoliber�lis koal�ci� szabot�lni fogja a korm�ny minden l�p�s�t, s emellett, ahogy Gyurcs�ny Ferenc ny�ltan be is �g�rte, kem�ny – �rtsd: hazug �s g�tl�stalan – ellenpropagand�t fog folytatni. A legfontosabb azonban, hogy tudatosan lerombolt orsz�got, s minden tekintetben lepusztult helyzetet hagy maga ut�n, amellyel a Fidesz-KDNP-nek a neh�zn�l is nehezebb lesz megbirk�znia. M�sr�szt az�rt is, mert maga a Fidesz-KDNP is ugyanezen kapitalista keretekben, azaz a jelenleg uralkod� k�r�lm�nyek k�z�tt korm�nyozhat, �s k�v�n is korm�nyozni. Legfeljebb, ha akar, ezen keretek k�z�tt is tal�lhat �s kialak�that fog�dz�kat egy olyan politik�hoz, amely jobban illeszkedik a magyar �rdekekhez. K�l�nbs�g teh�t lesz is, meg nem is. (Mivel mi magyarok azt tartjuk magunkr�l, hogy a labdar�g�shoz mindannyian �rt�nk – amiben tal�n van is valami – a legszeml�ltet�bb, ha azzal a labdar�g� hasonlattal �lek, hogy b�r j�l �rz�kelhet� k�l�nbs�g van a Fradi �s az MTK k�z�tt, de mindk�t csapat az NB I-ben j�tszik!). A Fidesz most m�gis olyan helyzetbe ker�l, hogy lenyesegetheti a vadkapitalista kin�v�seket, felsz�molhatja az int�zm�nyes korrupci�t, k�pviselheti a magyar �rdekeket, �rt�keket, �s m�g a kor�bbi t�ved�seit is j�v�teheti, k�zt�k azt a balj�s mell�fog�st – hogy b�nnek ne nevezz�k – amikor az EU csatlakoz�si szerz�d�s t�rgyal�sakor kitette a magyar f�ldet a szabad forgalmaz�ssal j�r� k�lf�ldi felv�s�rl�s vesz�ly�nek. Mindehhez azonban olyan sz�lesk�r� n�pi t�mogat�sra lenne sz�ks�ge, amely megteremt�d�ben van ugyan, de nem lesz egyszer� a teljes kiv�v�sa, m�g nehezebb lesz megtartani. (Ez pedig d�nt� k�rd�s, ez�rt m�s szempontokb�l vizsg�lva, al�bb m�g vissza is t�rek r�.)

A politikai paletta �ttekint�s�t befejezve, meg�llap�thatjuk, hogy tov�bbra is csak k�t kis parlamenten k�v�li p�rt adja �nmag�t k�vetkezetesen, h�ven az ideol�gi�j�hoz, �s leplezi le a n�p- �s nemzetellenes t�rekv�seket, eredjenek ak�r jobb-, ak�r baloldalr�l: a MI�P �s a Munk�sp�rt. (A Jobbik eset�ben a k�rd�jelek uralkodnak). Mondhat r�juk b�rki, amit akar, de ny�ltan, egy�rtelm�en �s hitelesen csak ez a k�t p�rt v�delmezi a nemzeti �rdekeket, illetve a dolgoz� oszt�lyok �s r�tegek �rdekeit. A Munk�sp�rt ma is f�lre�rthetetlen�l a szocializmus mellett �ll, a MI�P pedig a magyar �t h�ve, amelyet N�meth L�szl� "min�s�gi szocializmusk�nt" is, Bib� Istv�n �s m�s nagy nemzeti gondolkod�ink pedig harmadik �tk�nt is k�rvonalaztak.   

Napjaink szomor� val�s�ga, hogy megval�sulni l�tjuk az ismert t�telt, miszerint a kapitalizmusban az ember az embernek farkasa. A n�lunk – nem utols� sorban jelent�s k�lf�ldi nyom�sra – eluralkodott korm�nyzati t�mogat�st �lvez� (hogy korm�nyzati szint�t ne mondjunk) vadkapitalizmus k�l�n�sen arra �szt�nzi, s�t k�nyszer�ti az embereket, hogy m�sok ir�ny�ba a rosszabbik �nj�ket mutass�k. Ez az egyre �ltal�nosabb� v�l� sajn�latos jelens�g, p�ld�ul, semmik�ppen sem a szocializmusnak kiki�ltott rendszer maradv�nya, vagy a megfoghatatlan, de k�nyelmes hivatkoz�sul szolg�l� posztk�d�rizmus k�vetkezm�nye. S�t, ha t�rgyilagosan szeml�lj�k a dolgokat, el kell ismern�nk, hogy a vadkapitalizmushoz k�pest abban a "szocializmusban" ink�bb neveltek a t�rsadalmi szolidarit�sra. Szavakban mindenk�ppen. De a szavakhoz az�rt valamelyest a tetteknek is igazodniuk kellett. �nmagunkat csapn�nk be, ha nem l�tn�nk ut�lag is, hogy b�rmennyire is b�r�lhat� a m�lt rendszer, de gazdas�gi �s szoci�lis �rtelemben bizonyos demokratikus elvek tagadhatatlanul jobban �s sz�lesebb k�rben �rv�nyes�ltek, nagyobb volt mindenki szoci�lis biztons�ga, m�g ha negat�vumokkal is p�rosult. A jelenlegi helyzet viszont annyira nyilv�nval�an �s egy�rtelm�en rossz a nagy t�bbs�g sz�m�ra, hogy sem ez, sem az itt k�vetkez� meg�llap�t�sok nem tekinthet�ek a r�gi rendszer dics��t�s�nek, hanem csak kifejezetten a jelenlegi b�r�lat�nak.

Sokan, szemet hunyva a val�s�gra, azt is kitart�an ism�telgetik – halljuk a r�di�ban, olvassuk az �js�gokban, l�tjuk a tv-ben – hogy mindez azonban nem a rendszerv�lt�s, hanem puszt�n annak – a k�vetkezm�nye, hogy "a kommunist�k" a politik�b�l a gazdas�gba mentett�k �t magukat. Azt pedig mindenki elismeri, s�t sz�lt�ben-hossz�ban ism�tli – a legt�bbsz�r G�bbelset id�zve, pedig h�t eredetileg nem is az � tal�lm�nya – hogy a sokszor ism�telt �ll�t�sok, ak�r igazak, ak�r nem, az emberek fej�ben "igazs�gg� v�lnak". Ha t�nyleg hagyjuk ezt �rv�nyes�lni, akkor nemcsak nem seg�t�nk �nmagunkon, hanem tragikusan rontunk a helyzet�nk�n. �nmagunk k�tj�k meg a saj�t kez�nket, ha nem n�z�nk szembe a konkr�t val�s�ggal. A val�s�g pedig az, hogy pillanatnyilag, form�lisan, egyp�rti diktat�ra van (b�r az MSZP-SZDSZ koal�ci� l�tv�nyos megszak�t�sa ellen�re a szocialista-neoliber�lis �sszetartoz�s �s �sszetart�s felsz�molhatatlan), s�t t�nyleg �ppen az az ut�dp�rt van hatalmon, amelynek a tagjai val�ban �tmentett�k magukat a gazdas�gba. Csakhogy – �s ezt nem szabad szem el�l t�veszten�nk – �k m�r akkor sem voltak kommunist�k, amikor bel�ptek az MSZMP-be. Akik val�ban kommunist�k voltak, azok j�r�szt ma is a Kommunista Munk�sp�rt tagjai. Oktalans�g volna nem l�tni azt is, hogy a volt MSZMP �s a mai MSZP �rt�krendje front�lisan szemben �ll egym�ssal. Ez�rt ma egyenesen kit�ntet�s kommunist�knak, vagy szoci�ldemokrat�nak, de ak�r baloldalinak is nevezni az MSZP-t �s az SZDSZ-t, azaz a mai szocialist�kat �s a neoliber�lisokat. Nem is hallottuk, hogy �k maguk ezt ak�r egyszer is visszautas�tott�k volna. Ugyanis a lakoss�gban a m�lt rendszer ir�nt �rthet�en n�vekv� nosztalgia miatt ezek a b�r�latnak sz�nt min�s�t�sek ink�bb csak arra j�k, hogy szavazatokat hozzanak nekik. M�sr�szt ezzel m�g a b�neiket is kisebb�tik, mert elt�ntetik a szem�lyes felel�ss�g�ket. M�gis t�bb jobboldali politikus is g�rcs�sen ragaszkodik e v�gzetes t�ved�s g�pies ism�telget�s�hez. Az pedig egyszer�en politikai vaks�g, vagy elvakults�g, ha mindazok l�tt�n �s ismeret�ben, ami n�lunk az elm�lt k�t �vtizedben a gazdas�gban, a k�zigazgat�sban, a p�nz�gyekben, az igazs�gszolg�ltat�sban, a szoci�lis ter�leten �s az �let minden vonatkoz�s�ban t�rt�nt, b�rki olyasmit �ll�t, hogy nem volt rendszerv�lt�s. 

A t�rsadalom d�nt� t�bbs�ge egyre rosszabb helyzetbe ker�l� vesztes, s a rendszerv�lt�s �nmag�ban m�r enn�lfogva sem megk�rd�jelezhet�; az �gy megval�sult kisiklatott rendszerv�lt�s sz�ks�gess�ge �s l�tjogosults�ga azonban ann�l ink�bb. Mert n�zz�k csak, mivel is j�rt a nagy fordulat vil�gm�retekben �s nemzeti szinten. A vil�gv�ls�g ellen�re 2009-ben a FED, az amerikai jegybank szerep�t kisaj�t�t� mag�nbank, soha nem l�tott, 46,1 milli�rd doll�ros nyeres�get �rt el, m�g 2008-ban "csak" 31,7, 2007-ben pedig 34,6 milli�rd doll�r nyeres�ge volt. V�ls�g idej�n soha nem l�tott nyeres�g, de csak a vil�gp�nzt korl�tlanul �s ellen�rizetlen�l kibocs�t� FED-n�l! �m tekints�nk csak sz�t jobban, akadnak m�sf�le jelek is. Braz�lia k�tsz�zal�kos ad�t vetett ki a spekulat�v k�lf�ldi t�k�re, hogy megakad�lyozza az orsz�gban is v�ls�got kiv�lt�, a FED �ltal – m�rvad� elemz�sek szerint tudatosan – okozott p�nz�gyi bubor�k kialakul�s�t. A latin-amerikai f�ldr�szen, t�l�nk elt�r�en, er�s�dik a t�rekv�s, hogy hasonl� ad�t valamennyi t�kebev�telre kivessenek. �sszehasonl�t�sul mondhatn�nk, hogy �k szocializ�l�dnak, mik�zben mi latinamerikaniz�l�dunk. Izlandon, ugyancsak orsz�gunkt�l elt�r�en, n�pszavaz�s nyom�n elutas�tott�k a bankok k�vetel�s�t, hogy a lakoss�gra h�r�ts�k a v�ls�g k�vetkezm�nyeit. A t�k�s orsz�gok int�zked�sei teh�t arra utalnak, �rzik, a folyamatos kr�zis k�zepette maga a kapitalizmus ker�l vesz�lybe, ha �tmenetileg nem korl�tozz�k a t�ke moh�s�g�t. Ugyanez az �nv�delmi t�rekv�s t�kr�z�dik a G-20 t�rekv�s�ben a "szab�lyozott kapitalizmus" vissza�ll�t�s�ra, a "szoci�l-kapitalizmus" megteremt�s�re, valamint S�rk�zy francia eln�knek imm�r a nevets�gess�gig ism�telgetett kijelent�seiben, hogy erk�lcs�ss� kell tenni a kapitalizmust. Szab�lyozott kapitalizmus azonban csak szavakban l�tezhet, mivel szab�lyozni ugyan sokmindent lehet a kapitalizmusban is, de a t�ke nem tartozik ebbe a kateg�ri�ba, sem nemzeti, sem nemzetk�zi szinten. A t�k�t az erk�lccsel egyes�teni pedig egyszer�en lehetetlen, ennek m�r a hangoztat�sa is megt�veszt�, �s m�g a sz�t is k�r r� vesztegetni. A t�ke "erk�lcs�t" egy�bk�nt j�l szeml�lteti, hogy a napjainkban ugyancsak az itt elemzett okokb�l s�lyos p�nz�gyi v�ls�gba ker�lt G�r�gorsz�gnak a nemzetk�zi nagyt�ke k�pvisel�i azt javasolt�k, hogy adja el az �p�leteit, c�geit, szigeteit, s�t az Akropoliszt is, �s akkor kijuthat a v�ls�gb�l. De itt a saj�t p�ld�nk is: mozg� kamatl�bra vetettek fel vel�nk k�lcs�nt, ez�rt hi�ba fizett�k m�r vissza t�bbsz�r�sen a t�ker�sz�t, az ad�ss�gspir�lb�l nem tudunk kikeveredni, s�t az ad�ss�gunk egyre n�. Lehet itt egy�ltal�n erk�lcsr�l besz�lni?

N�lunk mindezzel p�rhuzamosan m�sik "erk�lcs�s" t�rekv�s is megfigyelhet�: a vad-kapitalista jelens�geket nem a rendszer, hanem szem�lyesen egyes "kommunis-t�kb�l" lett kapitalist�k szem�lyes erk�lcstelens�g�nek a terh�re pr�b�lj�k �rni. A sz�ban forg� "kapitalist�ink" erk�lcs��rt t�nyleg nem tenn�m t�zbe a kezemet, de azt, hogy ma mindenf�le erk�lcstelens�g lehets�ges, az�rt m�gsem lehet "posztszocialista" k�vetkezm�nynek tekinteni, hanem csak a jelenlegi rendszer saj�tj�nak. Ez�rt v�gs� soron ez a t�rekv�s is e rendszernek az �nv�delmi reakci�ja az egyre hat�rozottabban megnyilv�nul� n�pi el�gedetlens�ggel szemben. Mindebb�l ki vonhatna le m�s k�vetkeztet�st, mint hogy a kapitalizmus �gye nem �ll valami j�l.

De menj�nk tov�bb, �nmagunkhoz k�zeledve. A k�zelm�ltban a BBC Vil�gszolg�lata 27 orsz�gban v�gzett felm�r�se szerint csak a megk�rdezettek 11%-a v�lte �gy, hogy a kapitalizmus j�l m�k�dik, 23%-a jav�thatatlanul elhib�zottnak tartotta a szabadpiaci kapitalizmust. Az amerikai Pew Research Center pedig a m�lt �v v�g�n tizenn�gy orsz�gban v�gzett k�zv�lem�ny-kutat�st a legut�bbi k�t �vtizedr�l. Eszerint a magyarok 77 %-a el�gedetlen a demokr�ci�val, 72%-a rosszabbul �l, mint a szocializmusban. Az IMD Gazdas�gkutat� adatai szerint pedig a leromlott korm�nyzati munka miatt dr�maian cs�kkent a versenyk�pess�g�nk: 57 orsz�g k�z�l a 2005-�s 31. helyr�l a 45.-re est�nk vissza. Ennek ellen�re az OECD idei orsz�g-jelent�se fenyeget�en sz�gezi le, mindegy milyen lesz a k�vetkez� magyar korm�ny, az el�dje �ltal kik�vezett �ton kell tov�bbhaladnia. �s m�r a magyar nagyt�k�sek is (vagy a m�g�tt�k �ll� multinacion�lis c�gek?) minden felk�r�s n�lk�l megfogalmazt�k a hatpontos programjukat a k�vetkez� korm�ny sz�m�ra! A Budapestre akkredit�lt eur�pai nagyk�vetek egy csoportja pedig p�rj�t ritk�t� m�don, a bel�gyeinkbe durv�n beavatkozva, nemr�g k�z�s nyilatkozatban �t�lt el n�h�ny k�zbeszerz�si d�nt�st, mivel nem azok jav�ra sz�lt, akiknek �k, a diplom�ciai szab�lyokat megs�rtve, lobbiznak. Tett�k ezt akkor, amikor az � orsz�gaikban is sorra robbannak ki a megveszteget�si �s korrupci�s botr�nyok annak ellen�re, hogy az � viszonyaik m�r stabilabbak, a szerepl�ik tapasztaltabbak, s nemcsak kidolgozt�k, hanem m�r j�l be is gyakorolt�k a k�tes �gyek elmism�sol�s�nak az elj�r�sait. K�zben a val�s�g az, hogy az Eur�pai Bizotts�g tavaly novemberi jelent�se szerint a teljesen szokatlan �s indokolatlan mes�s ad�kedvezm�nyeken t�l Magyarorsz�g adja a legt�bb �llami t�mogat�st a multinacion�lis c�geknek, nevezetesen 2009-ben 682 milli�rd forintot, azaz a GDP 2,38 %-�t, a legt�bbet az EU-ban! Bog�r L�szl� sz�m�t�sai szerint – az ut�bbi 21 �v sor�n ezek a v�llalatok mintegy hatezer milli�rd forinttal t�bb t�mogat�st kaptak, mint amennyit ad�, vagy j�rul�k form�j�ban befizettek a magyar �llamkassz�ba. 2008-ban pedig az �sszes megtermelt profit 92%-a a multinacion�lis c�gekn�l halmoz�dott fel, amelynek nagy r�sz�t minden ellen�rz�s n�lk�l kivihett�k az orsz�gb�l! Mi vagyunk r�sz�kre az igazi ad�paradicsom.

Mindezek f�ny�ben �s az ugyanezen ir�nyba mutat�, de itt fel nem sorolhat� sz�mtalan t�ny l�tt�n, az objektivit�snak valamennyire is helyet ad� elemz�s nem tagadhatja, hogy orsz�gunk gazdas�gi, politikai, eg�szs�g�gyi, oktat�s�gyi, szellemi-erk�lcsi �llapota hasonl�thatatlanul rosszabb, elmaradottabb, z�ll�ttebb – �s v�g n�lk�l sorolhatn�nk a jelz�ket – mint a rendszerv�lt�s el�tti �vtizedekben volt.  �s akkor m�g nem is sz�ltunk a legs�lyosabbr�l; arr�l, hogy mindezek eredm�nyek�ppen, t�bb mint ezer�ves t�rt�nelm�nk sor�n orsz�gunk ma ism�t gyarmati helyzetbe ker�lt. A Gyurcs�ny-Bajnai korm�ny naponta bizony�tja is, hogy nem m�s, mint a gyarmatos�t�k helytart�ja. Ez�rt h�t – nem �rt ism�telni �s ism�telni – a rendszerv�lt�s nem megk�rd�jelezhet�, de ann�l ink�bb a kialakult globalista, fon�k magyar "saj�toss�gokkal" is megt�zdelt vadkapitalizmus l�tjogosults�ga. Ezen bel�l el�g visszagondolni olyan konkr�tumokra, hogy a N�meth-, de f�leg az Antall-korm�ny primit�v politikai revansizmusb�l sz�tverte a sz�vetkezeteket, pedig a sz�vetkezet olcs�n termel �s j�t. �gy tett, mintha nem tudn�, hogy a kistermel�s cs�d, mert dr�g�n termel, ha j�t is. Ez�rt van, hogy ma k�zel 240.000 mag�ngazdas�g a buk�s sz�l�n �ll, a sz�ks�ges korm�nyzati seg�ts�get sem kapja meg, s az Eur�pai Uni� vezet� gazdas�gai pedig nem t�mogatj�k a versenyt�rsak kialakul�s�t a legut�bb csatlakozott tag�llamokban, ink�bb juttat�sokat cseppentgetnek nekik, hogy a v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�r� parazita �letm�dra k�sztess�k. Ebb�l ad�dnak olyan �szveszejt� jelens�gek, hogy a sokezer kilom�terr�l hozott �lelmiszer, paradicsom, fokhagyma, stb. olcs�bb, mint a magyar. Ugyanakkor a min�s�ge meg sem k�zel�ti a magyart, s r�ad�sul tele van az eg�szs�gre �rtalmas vegyszerekkel. Ek�zben a m�g megmaradt, kiv�l� min�s�g� magyar term�keket Nyugatra export�ljuk (akarom mondani, export�lj�k a multinacion�lis v�llalatok bus�s haszonnal), ahol sz�vesen fogadj�k, �s kereslet van ir�ntuk. De az �rtelmetlen, kiiktatand� gazdas�gi revansizmusra �s a t�ke telhetetlens�g�re utalnak azok az ismert jelens�gek is, hogy a k�zm�veket, a k�zszolg�ltat�sokat is privatiz�lni, kis v�llalkoz�sokban akarj�k m�k�dtetni. Az �gy nevezett kiszervez�s a tendencia, melynek keret�ben a miniszt�riumok k�ls�s c�geket szerz�dtetnek a saj�t feladataik ell�t�s�ra, �gy pl. a Honv�delmi miniszt�rium �rz�-v�d� t�rsas�got a saj�t objektumai v�delm�re, stb. Itt ma minden a feje tetej�re �llt. Mindez�rt a legszigor�bb szab�lyos elsz�moltat�s teljesen t�rv�nyes lenne, ha akadna olyan er�, amely k�pes ennek a megval�s�t�s�ra.

Ne �ltassuk h�t magunkat. Tagadhatatlan, hogy a t�k�srendszernek ez a neoliber�lis, mindent elnyom�, g�tl�stalan, gyarmatos�t�, globalista v�ltozata vitte, �s viszi gazdas�gi roml�sba az orsz�got, tette �s teszi lehet�v�, hogy minden t�rv�nyi felhatalmaz�s n�lk�l k�lf�ldnek ki�rus�ts�k, privatiz�lj�k (magyarul: ellopj�k) k�z�s javainkat, int�zm�nyes�ts�k a korrupci�t, egysz�val a vadkapitalizmust. A szem�nk el�tt sz�tverte �s sz�tveri a k�zigazgat�st, a k�zoktat�st, az eg�szs�g�gyet, elterjesztette, �s terjeszti a k�b�t�szerez�st, ajn�rozta �s ajn�rozza a homoszexualit�st �s mindenf�le term�szetellenes m�ss�got, nyilv�nos, egyre er�teljesebb t�mad�sokat int�zett �s int�z a kereszt�nys�g ellen, testileg �s erk�lcsileg lerontotta �s lerontja a fiatals�got, hogy ne legyen k�pes az orsz�g, a nemzeti �rdekek v�delm�re, engedte �s engedi a term�szet t�nkret�tel�t, s k�ptelennek bizonyult az �llampolg�rai biztons�g�nak szavatol�s�ra. Ez ut�bbin�l maradva, eml�kezz�nk csak r�, hogy az el�z� rendszerben egyetlen �rz�-v�d� szolg�lat sem volt, m�gis volt biztons�g; ma ellepik az �let minden ter�let�t (l�ttuk, m�g �llami int�zm�nyeket, miniszt�riumokat is �k �riznek), a legt�bbsz�r fennh�j�z�an �s durv�n viselkednek vel�nk szemben, s �ppen az egyik ok�t k�pezik annak, hogy �llampolg�ri biztons�g nem l�tezik. De az �llampolg�raink �ltal eltartott �s most egym�st magyarelleness�gre usz�t� kisebbs�gek �s m�ss�gok is naponta al�znak meg, tesznek t�nkre, s�t �lnek meg magyarokat, de sem a rend�rs�g, sem az igazs�gszolg�ltat�s nem �ll a helyzet magaslat�n. Ez a rendszer csal�dokat tesz utc�ra t�lv�z idej�n, alult�pl�lja a gyermekeket, akiknek az iskol�ban lelket m�rgez� hazugs�gokat tan�t t�rt�nelem gyan�nt, k�rh�zi sz�feket tesz k�telez�v�, mik�zben egy egyszer� v�rvizsg�latra is h�napos hat�rid�ket szab, az influenza-hiszt�ri�val s�lyos p�nzeket juttat a kiv�lts�gosak zseb�be, s �gy �ll�tja be, hogy mindez �gy van rendj�n. Eredm�nynek �ll�tja be (pedig ez az egyik legnagyobb bajunk), hogy a haz�nkban ma m�g foly� termel�s kb. 90 %-�t mintegy k�ttucatnyi multinacion�lis c�g adja, de eltitkolja, hogy a behajtott ad� ugyanilyen sz�zal�k�t a m�g megl�v� magyar kis- �s k�z�p�zemek, valamint az �llampolg�rok fizetik be.

Eml�kezz�nk r�, Antall J�zsef egy �szintes�gi pillanat�ban kijelentette, hogy az ad�k – akkor m�g csak – 70%-�t a b�rb�l �s fizet�sb�l �l�k fizetik be, �s ez a statisztik�ban is megjelent. Mindezt s�rg�sen z�rolt�k, s az�ta a KSH katonai �zemk�nt m�k�dik; parancsra k�sz�ti a statisztik�t. Ehhez j�n m�g a sokasod� gyan�s �gyek titkos�t�sa, amit a napokban, jelek szerint �ltal�nos egyet�rt�s mellett m�g tov�bb szigor�tottak, ami enyh�n sz�lva nem megnyugtat�, mert eleve megnehez�ti a b�n�s�k kil�t�sba helyezett elsz�moltat�s�t. Teljes az elidegened�s; azok el�l titkol�dznak, akik az �rdekeik k�pviselet�re v�lasztott�k �ket! A rendszerv�lt�s �r�n t�l teh�t a saj�t becstelens�geik �r�t is a n�ppel, azokkal fizettetik meg, akiknek ahhoz semmi k�ze nem volt �s ma sincs; akkor is kiz�rt�k, �s ma is kiz�rj�k �ket a valamennyi�nket �rint� d�nt�sekb�l, a nemzetellenes b�n�ket elk�vet�ket pedig mentik. Az �gy kialakult rendszer �sszess�g�ben v�ve teh�t m�g ann�l is kev�sb� bizonyult alkalmasnak a nemzeti �rdekeink �s �rt�keink v�delm�re, mint az el�z� rendszer. Kornai J�nost�l olvastam egy id�zetet, mely szerint egy hazai felm�r�sben megk�rdezt�k a lakoss�got, egyet�rt-e Churchill �ll�t�s�val, hogy „a kapitalizmus nem t�k�letes, de a l�tez� rendszerek k�z�l az emberek �lete m�gis ott a legjobb”. Az �ll�sponthoz 1992-ben a megk�rdezettnek mind�ssze 31 sz�zal�ka csatlakozott. A cs�cspont 1998-ban volt, amikor az ar�ny megn�tt 36 sz�zal�kra, az�ta egyre kisebb lett, �s 2007-ben 25 sz�zal�kra cs�kkent. A tendencia egy�rtelm�. De, ism�tlem, �rts�k j�l a t�nyeket: mindez nem az el�z� rendszer v�delme, hanem a jelenlegi minden tekintetben deform�l�dott rendszer b�r�lata.

De vajon kik azok, akik v�llalj�k ezt a dicstelen szerepet, holott n�p�nk �s orsz�gunk szolg�lat�ra esk�dtek fel? Azok, akik szinte dicsekv�en ismerik el, s�t terjesztik is a h�rk�zl� eszk�z�kben, hogy korm�nyz�s helyett lopnak, csalnak, hazudnak, a demokr�cia helyett a diktat�ra fel� tartanak, a Nemzetk�zi Valutaalap, a Vil�gbank, azaz a t�ke ig�nyeinek el�be menve, nemzetietlen �s n�pirt� politik�t folytatnak. L�ttuk, mindezt �lc�z�sul eleinte szoci�lis piacgazdas�gnak, k�s�bb reformnak nevezt�k, de m�ra m�r mindkett�t elfelejtett�k. R�luk akaratlanul is Nietzsche el�rel�t�sa csap�dik az esz�nkbe: „K�zel a legmegvetend�bb emberek ideje: Azok�, akik m�r meg sem tudj�k vetni magukat, a ny�zsg� �s mocskos fajt�j� emberek�”. S val�ban, az �j rendben a r�gi rendszerben alakoskod� olyan emberek lehettek miniszterek, s�t m�g minisztereln�k�k is, akik bizony�tottan t�rv�nytelen �ton jutottak vagyonhoz �s hatalomhoz, s akik ellen nem is egy per folyt, amelyeket azonban hagytak el�v�lni, vagy eln�z�ek voltak vel�k szemben, mik�zben az elkeseredett k�dob�l� fiatalokat szinte stat�ri�lis elj�r�ssal �t�lt�k el. T�l�k nem is v�rhatunk m�st. �k a ki�rus�t�s, az elad�sod�s h�vei, a feketej�nosok, akik m�r a szocializmusban meghirdett�k, hogy �rdemes elad�sodni, "mert a hitelez� vigy�z az ad�s eg�szs�g�re". Sokan akkor is tudtuk, de m�ra mindenki tudja, t�bbek k�z�tt ez az akkori vezet�s �ltal fel nem ismert hazugs�g sodorta nemzet�nket a t�nk sz�l�re. De naponta a saj�t b�r�n tapasztalhatja mindenki, ez�rt v�ss�k v�gre kit�r�lhetetlen�l az agyunkba: a hitelez�t semmi m�s nem �rdekli – a legkev�sb� az ad�s eg�szs�ge – csak a profit. Ez�rt van, hogy idestova h�rom �vtizede, azaz a t�rsadalmi rendszert�l f�ggetlen�l, egyebet sem hallunk, mint azt a hazugs�got, hogy "t�bbet fogyasztottunk, mint amennyit megtermelt�nk", emiatt megszor�t�sokra van sz�ks�g, de ett�l majd jobb lesz.

Ezzel szemben egyre rosszabb lett, �s nincs is korm�nyzati t�rekv�s a kil�bal�s beind�t�s�ra. Az egy keres�re jut� re�lb�r ma alacsonyabb, mint harminc �vvel ezel�tt volt, az ad�ss�gunk viszont sz�zmilli�rd doll�rral magasabb, r�ad�sul elt�nt k�r�lbel�l k�tsz�zmilli�rd doll�rnyi k�zvagyon! Teh�t m�g a K�d�r-rendszer utols� id�szak�ban kialakult g�tl�stalan sz�k kis szocialista-neoliber�lis r�teg (amely m�s szavakkal is j�l meghat�rozhat� lenne), a kisiklatott rendszerv�lt�s �lc�zott motorja, kisaj�t�totta a hatalmat, nemzetellenes politik�t folytat, �s kiszolg�ltatja, ki�rus�tja orsz�gunk, nemzet�nk anyagi �s erk�lcsi �rdekeit, �rt�keit. Egyik vez�ralakjuk Gyurcs�ny Ferenc, aki az ismert k�ros tev�kenys�g�n t�l mind hazai, mind nemzetk�zi f�rumokon nemegyszer leantiszemit�zta a magyar n�pet. Azon nem csod�lkozunk, hogy az MSZP vele egy h�ron pend�l� elitje m�gis mell� �ll, de megd�bbent�, hogy akadnak m�s v�delmez�i is. Csernok Attila, aki a "168 �r�ban" �llamf�rfinak titul�lta, a mag�nkiad�sban megjelentetett "A val�s�g erej�vel" c�m� k�nyv�t – amelyben, �s a "Kom�romi pontonh�d" c�m� els� k�tet�ben, megk�rd�jelezi a magyar t�rt�nelem szinte minden pozit�v esem�ny�t – azzal fejezi be, hogy "Magyarorsz�g nem �rdemelte meg Gyurcs�ny Ferencet"! Rangon aluli lenne ilyen vakbuzg� �radoz�ssal vitatkozni. Eszembe jut azonban r�la Acz�l Gy�rgynek (aki a nagyon hasonl� hangz�s� "Eszm�nk erej�vel" c�mmel �rt k�nyvet) egy nyilv�nos besz�lget�sen kifejtett v�lem�nye, miszerint a magyar kult�r�ban l�tezik D�ry Tibor alkot�m�v�szete, �s azon bel�l a magyar irodalom. Ez az igazi sz�ls�s�g. Az ilyen elfogults�gokkal nincs is mit kezdeni, hiszen szerz�ik olyan egyszer� szellemi m�veletre sem k�pesek, hogy helyesen fogj�k fel a r�sz �s az eg�sz viszony�t. (Ezt a t�mak�rt is ki lehetne fejteni m�s szavakkal).

V�g�l, nem lenne teljes a k�p, ha nem eml�keztetn�nk r� magunkat, �s mindenkit, hogy ezt a szocialista-neoliber�lis elitet is j�r�szt Nyugatnak "k�sz�nhetj�k". A rendszerv�lt�st k�vet�en ugyanis Nyugat nem a term�szetes sz�vets�ges�nek sz�m�t� jobboldalt seg�tette hatalomra, hanem a kor�bbi ellens�g�t, a baloldalr�l hozz� �t�ll�kat. Jobban b�zott az �rul�kban, tudv�n, hogy k�nnyebben k�zben �s f�ken tudja tartani �ket. A maga szempontj�b�l igaza is volt. Ez a legt�k�letesebb t�rt�nelmi p�lda arra, hogy a t�ke politik�j�ban nincs bar�ts�g, nincsenek elvek, csak �rdek.

Ma teh�t a nemzetk�zi t�ke a mindenhat�, holott – tal�n nem �rt erre sem eml�keztetni – az emberis�g t�rt�nete folyam�n nem is mindig l�tezett t�ke. Az ember, az �lete megk�nny�t�s�re kigondolta a p�nzt, amely m�k�d�tt is mindaddig, am�g egyesek kiz�r�lagos hatalmukba nem kaparintott�k a kibocs�t�s�t, �s fedezet n�lk�li t�k�v� nem manipul�lt�k. N�lunk ma ezeknek a k�pvisel�i vannak hatalmon, �s – egy�b alantas ind�ttat�sokt�l is f�tve – v�vj�k h�bor�jukat a nemzet ellen, ahogy Jelenczki Istv�n azonos c�m� filmje c�folhatatlanul bizony�tja. De a l�nyegre mutat r� Moln�r Tam�s, USA-ban �l� magyar filoz�fus napjainkra vonatkoz� meg�llap�t�sa is: "A p�nz minden dolog mozgat�rug�ja lett. Az �sszehar�csolt anyagi 'j�l�t' az �nc�l� p�nzcsin�l�sra �s p�nzforg�sra �p�l, az anyagi dolgok megszerz�s�re, az �ls�gos �s felfokozott sz�ks�gletek beszerz�s�re �s kiel�g�t�s�re koncentr�l. A p�nz hajszol�sa v�lik az �let egyetlen sz�nalmas c�lj�v�. Az �let egy �r�k bev�s�rl�s aktus�v� sil�nyult, ahol a v�gl�nyeket m�r csak b�r, ad�, jutalom, juttat�s form�j�ban ir�ny�tj�k, mik�zben maga a munka is elvesztette egyedis�g�t, m�v�szi �lm�ny�t, hiteless�g�t �s hivat�studat�t. … A p�nz, a haszon, a kamat lesz a vil�g dics�s�ge �s cs�cspontja, ahol az �letfenntart�s eszk�zei f�l�be kerekednek mag�nak az �letnek." Mindezen bel�l jellemz�, hogy els�sorban a k�tkezi munk�sokat al�zz�k meg; a banktisztvisel�k mindig k�s�bb ker�lnek sorra, ha sorra ker�lnek egy�ltal�n. Hiszen l�tjuk, v�ls�g idej�n el�sz�r a munk�sokat bocs�tj�k el, akik nemhogy v�gkiel�g�t�st, de m�g a saj�t fizet�s�ket sem kapj�k meg. Mivel azonban a t�ke egyetlen c�lja a haszon, ehhez pedig m�sokat minden lehets�ges m�don ki kell zs�km�nyolni, ami viszont az elnyomorod�sukkal j�r, ezzel a saj�t s�rj�t �ssa, hiszen bel�l�k, a munk�juk kizs�km�nyol�s�b�l �l; de az eg�sz p�nz�gyi rendszer tov�bbra is ugyanazon szab�lyok szerint m�k�dik, mint a v�ls�g el�tt, �gy csakis �jabb v�ls�ghoz vezethet, m�s sz�val sz�ntelen�l �jrasz�li "a kommunizmus vesz�ly�t". Ez�rt a globalizmus kapitalizmusa a v�ls�gb�l sohasem l�bal ki, akkor sem, ha annak egy-egy adott pillanatban nem l�tszanak olyan nyilv�nval� jelei, mint a k�zelm�ltban. Csak helyi �s t�neti gy�gym�dot tud alkalmazni, �nmag�t k�ptelen radik�lisan megreform�lni (Ez az un. szocializmusnak sem siker�lt, b�r �ppen a magyar gyakorlat, tal�n nem is teljesen eredm�nytelen�l, legal�bb megpr�b�lt elindulni ezen az �ton), legfeljebb bizonyos k�r�lm�nyek szerencs�s egybees�se folyt�n, �s id�szakonk�nt, egyes orsz�goknak a vil�gfolyamatokt�l val� viszonylagos elszigetel�d�s�nek k�sz�nhet�en, stabiliz�l�dik. Azt is el kell ismerni, teh�t, hogy b�r a t�rsadalmi l�nyege azonos, de a kapitalizmusnak t�bbf�le modellje lehet; m�g azt is mondhatn�nk, annyi, ah�ny t�k�sorsz�g, �s l�ttunk m�r p�ld�t arra is, hogy �tmenetileg t�nyleg teremthet j�l�ti t�rsadalmat (Sv�jc, Sv�dorsz�g, a volt NSZK).

A magyarorsz�gi kapitalizmus azonban ett�l messze �ll. Nincs is ezen mit csod�lkozni. Az eml�tett "elit" er�k az esetleges reformokat kivitelezhet� �llamot is kisaj�t�tott�k; csak a saj�t sz�k kis csoportjuk, s rajtuk kereszt�l a nemzetk�zi nagyt�ke �rdekeit v�dik. Hirdetik, hogy az �llam korl�tozza �s torz�tja a piacot, de egyre ink�bb az bizonyosodik be, hogy ez ford�tva igaz. A legyeng�tett nemzeti �llam ellen�rz�se al�l kiszabadult t�ke mindenhol �s mindig egyforma; azon t�l, hogy csakis az �rt�kt�bblet �rdekli, a m�sik f� jellemz�je, hogy nincs nemzetis�ge. B�r ez is minden k�ts�get kiz�r�an �gy van, az�rt ne feledj�k, hogy a tulajdonosaiknak bizony van nemzetis�ge! Sokan jogosan b�r�lj�k h�t a nemzetk�zi zsid� nagyt�k�t, mert a profit ut�ni k�m�letlen hajsz�j�ban egyben az embers�g �s az emberis�g f�l� emeli a tulajdonosaik zsid�s�g�t is. De ett�l a zsid� n�p nem lesz sem gazdagabb, sem tiszteltebb. Csak a nemzetis�g n�lk�li t�ke h�zik. Az Eur�pai Uni� gyakorlata is azt er�s�ti meg, hogy a gyarmatos�t�, globalista vadkapitalizmus sohasem volt, �s nem is v�lhat az �rt�kek vil�g�v�, mert a term�szet�n�l fogva csak az �rdekek, a haszon vil�ga tud lenni. Ez�rt jelenti minden nemzeti hal�l�t; a nemzetgazdas�g�t, a nemzeti kult�r��t �s v�gs� soron a nemzet�t. Magyarorsz�gon ma ennek ok�n tartunk itt, no meg az�rt, mert a szocialista-neoliber�lis elit p�ldamutat�, de t�l�nk elidegen�l� kis Eur�p�t szeretne teremteni Magyarorsz�gon, ahelyett, hogy p�ldamutat� magyar Magyarorsz�got teremtene Eur�p�ban. (Andor L�szl� most kinevezett magyar biztos egyik els� nyilatkozat�ban azonnal k�z�lte, hogy � nem a korm�nyt fogja k�pviselni, hanem az uni�s politik�t �rv�nyes�ti, ak�r a korm�nnyal szemben is!) A politikai ir�nyt� a rendszerv�lt�s �ta is rossz ir�nyba mutat.    

Mindennek orsz�gunkban imm�r t�rt�nelmi folyamatoss�got k�pvisel� saj�tosan sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sai is vannak. Ezt p�ld�zza, hogy az Orsz�ggy�l�s utols� munkanapj�n az MSZP, az SZDSZ, �s a hozz�juk csatlakoz� mai MDF ism�telten kimutatta a foga feh�rj�t, l�tv�nyosan �s egy�rtelm�en leleplezte �nmag�t. Megszavazt�k a jogilag megfoghatatlan �s �rtelmezhetetlen holokauszt-tagad�st h�rom �v b�rt�nnel b�ntet� BTK-t m�dos�t� javaslatot, �s a k�zt�rsas�gi eln�k – Igencsak kellemetlen meglepet�s! – egy okszer�tlen magyar�zkod�s k�zz�t�tele mellett, al� is �rta. (Pedig ilyen t�rv�ny m�g az EU 27 tag�llama k�z�l is csak h�tben l�tezik. Spanyolorsz�gban 2007-ben elt�r�lt�k. Az USA-ban nincs is.) Nekik nem a k�r�l�tt�nk, vagy Eur�pa t�volabbi r�szein, s�t az orsz�gon bel�l is eluralkodott magyarelleness�g elleni harc a fontos, hanem egy idegen orsz�g, Izrael t�lhaladott m�ltbeli probl�m�ja, amelynek �lland� felmeleg�t�s�vel �gy Izrael, mint a k�l�nb�z� orsz�gokban �l� zsid� diaszp�ra �jabb �s �jabb anyagi �s egy�b el�ny�ket akar kicsikarni a vil�g min�l t�bb orsz�g�t�l. Azaz, ennek a m�ltbafordul�snak is j�v�beli anyagi c�ljai vannak. Magyar szempontb�l az �gvil�gon semmi �rtelme. Hacsak az nem, hogy a szocialista-neoliber�lis k�pvisel�k ism�t bizony�tott�k, hogy nem a magyar n�pet, nem az orsz�gunk �rdekeit k�pviselik a magyar Orsz�ggy�l�sben, de ezt en�lk�l is r�gen tudjuk. Nekik nemcsak nem f�jnak Magyarorsz�g sebei, hanem m�g �jabbakat is ejtenek rajta. Ugyanis m�skor sem l�ttuk egyetlen jel�t sem annak, hogy egy�ltal�n "�szrevett�k" volna az eml�tett tombol� magyarelleness�get, a n�pirt�st, s�t, ami f�leg az SZDSZ-t illeti, mintha �k lenn�nek ennek a balj�s t�rekv�snek az �lharcosai. Nem egyszeri jelens�gr�l van sz�. Sorozatban k�zlik, hogy semmi olyanra nem jut p�nz, ami a lakoss�g helyzet�t jav�tan�. M�gis 2007. november 27-�n Hiller Istv�n a holokauszt miatt – amihez a csendben hal�lra �t�lt, �s a m�g �letben maradott magyaroknak semmi, de semmi k�z�k – �jabb 21 milli� doll�ros t�mogat�st ny�jtott a Magyarorsz�gi Zsid� Hitk�zs�gek Sz�vets�g�nek (Mazsihisz). A magyar n�pnek – de szinte ak�rmely m�s n�pet is eml�thetn�nk – ki �s mikor fog k�rt�r�t�st ny�jtani a t�rt�nelmi szenved�sei�rt, amelyek nem sorolhat�k h�tr�bb m�s n�pek�n�l? Ez �v janu�rj�ban pedig a korm�ny a t�rt�nelmi egyh�zak meg�rt�s�t k�rte ahhoz, hogy a szerz�d�ses finansz�roz�sukat p�nzhi�ny miatt nem tudja teljes�teni, de ugyanakkor a Mazsihisznek – amely m�g csak nem is egyh�z! – �jabb k�tsz�zmilli� forintot juttatott meg�llapod�son fel�l. Az ilyenfajta indokolatlan r�szrehajl�s csak �jabb �s �jabb alaptalan k�vetel�seknek nyit utat. Chicag�ban kilencven�t zsid� t�l�l� ut�d nemr�g azzal a megbotr�nkoztat� k�vetel�ssel �llt el�, hogy a M�V fizessen nekik fejenk�nt tizennyolc �s f�lmilli�rd forint (!) k�rt�r�t�st, mert el�deiket magyar vagonokban sz�ll�tott�k a n�met koncentr�ci�s t�borokba. A morbids�gig mer�szked� sz�gyentelens�g �s telhetetlens�g nem ismer hat�rt. Ha a b�k�s, jobb �s szebb k�z�s j�v� �rdek�ben valaminek egyszer s mindenkorra v�get kell vetni ebben az orsz�gban – de a vil�gban is – akkor az ilyen jogtalan, �zl�stelen kiv�telez�s az. Csak rem�lhetj�k, hogy a Fidesz-KDNP-korm�ny a magyar m�lt�s�g szempontj�b�l kezeli ezt a k�rd�st is, felsz�molja ezt az alantas anyagi �rdekeket is k�vet� szellemi terrorizmust. Ugyanis a legnagyobb t�rgyilagoss�g mellett is csak azt sz�gezhetj�k le, hogy az eml�tett �gyek szerepl�i nincsenek a j�zan esz�kn�l: �k maguk k�z�sen – akik adj�k, �s akik kapj�k a jogtalan el�ny�ket – provok�lj�k ki a jogos antiszemitizmust. Ne r�k�ny�djenek meg a holokauszt-t�rv�nyhoz�k, van ilyen is, �s �ppen �k maguk dolgoznak az er�s�t�s�n – m�g az is lehet, hogy tudatosan, manipul�ci�s c�lokkal – s azt�n panaszkodnak miatta azokra, akiknek az �gvil�gon semmi k�z�k az eg�szhez, s�t m�g arra is t�rv�nyt akarnak hozni, hogy sz�v� se tehess�k.

E t�rv�nym�dos�t�s egy�bk�nt eleve jogi k�ptelens�g, hiszen meg sem fogalmazza a saj�t t�rgy�t, azaz, hogy mi a holokauszt, vagy mit kell annak tekinteni; ezzel jogi �rtelemben, k�zvetve �s k�zvetlen�l is, maga a t�rv�nym�dos�t�s tagadja a holokausztot. Vagy �gy k�pzelik, hogy majd minden el�re gondosan kiv�lasztott �t�lkez� a saj�t elfogults�ga fok�nak megfelel�en eld�ntheti, hogy � mit tekint holokauszt-tagad�snak, �s tetsz�s szerint b�ntethet? Ez maga az orwelli �llatfarm vil�ga, ha nem rosszabb. E t�rv�nym�dos�t�s b�rmilyen gyakorlati alkalmaz�sa teh�t csakis �s teljesen m�rt�kben �nk�nyes, azaz t�rv�nytelen lehet, mint ahogy maga az ind�ttat�sa is tekint�lyuralmi �s hatalmaskod� meggondol�sokb�l fogant. R�ad�sul t�rgytalan is, hiszen a holokausztot n�lunk nem tagadj�k; egyes t�rt�nelmi t�nyekr�l �s adatokr�l pedig mi�rt ne lehetne vitatkozni? A politikai n�zetek kirekeszt�s�nek t�rv�nyes�t�se eleve emberek ellen ir�nyul, hiszen a n�zetek �nmagukban nem l�teznek, emberek k�pviselik �ket. De a legl�nyegesebb, amit joggal ellenez mindenki, hogy az izraeliek �s a zsid� diaszp�r�k m�sok terh�re t�bb mint f�l�vsz�zad m�lt�n is tov�bbi anyagi el�ny�ket k�vetelnek a holokauszt�rt, s ezzel �ppen �nmaguk alacsony�tj�k le k�tes anyagi szintre. Enn�l jobban nem is lehetne tagadni a holokausztot. A k�ptelens�geknek e sorozata mindenn�l besz�desebben mutatja, hogy itt nem az �ldozatok ir�nti tiszteletr�l, m�g csak nem is politikai k�rd�sr�l, hanem kicsinyes, anyagi �rdekeket k�vet�, s adott esetben egyben magyarellenes �gyesked�sr�l van sz�, amit, �s e t�rekv�seket b�rmilyen m�don p�rtol�kat, a legkem�nyebben el�t�lhet�nk �s rem�lhet�leg felel�ss�gre is vonhatunk. 

Senki nem akarja m�sok t�rt�nelmi b�neit mentegetni, vagy egy m�sik n�p szenved�seit tagadni, de saj�tunkk� se tegy�k egyiket sem, m�g szavakban sem, nemhogy a magyars�got megal�z� t�rv�ny form�j�ban! Aki nem �gy gondolkodik, azokat ne v�lasszuk meg az �rdekeink k�pviselet�re, hanem t�vol�tsuk el a bizalmunkb�l sz�rmaz� hatalomt�l min�l messzebbre. Ez nemcsak elvitathatatlan jogunk, hanem megker�lhetetlen �s elod�zhatatlan k�teless�g�nk.   

A magyars�g megmarad�s�nak biztos�t�sa miatti k�nyszerhelyzetben mostant�l nek�nk is jobban meg kell n�zni, hogy ki kicsoda, szakmailag mit tud, �s mire k�pes. �k is alaposan megn�zik, hogy kit fogadnak be maguk k�z�. Ez�rt ne vegye ezt senki semmif�le anti- izmusnak, mert nem az, de minden d�nt�si lehet�s�gt�l messze kell tartani azokat, akik Magyarorsz�gon a magyars�g, s ezzel az embers�g f�l� emelik a kisebbs�gi, mivoltukat, vagy a m�ss�gukat, s mindent, ami nem term�szetes, mindenkit, aki nem magyar. Sem a t�rt�nelmi m�ltra, sem a sz�rmaz�sra hivatkozva nem szabad el�jogokat k�vetelni, vagy ny�jtani; csak akkor lesz t�rsadalmi b�ke, ha a jogait �s a k�telezetts�geit tekintve mindenki egyenjog� �llampolg�r, ide�rtve azokat is, akik nem magyarok, illetve nem magyarnak, vagy nem csak magyarnak tartj�k magukat. Azt azonban nekik is sz� n�lk�l tudom�sul kell venni�k, �s alkalmazkodniuk kell hozz�, hogy magyar Magyarorsz�gon �lnek. Ne ker�lhessenek el�t�rbe azok, akik g�tl�stalanul csak a saj�t, vagy egy sz�k kis csoport boldogul�s�t keresik. �s ebben se l�sson senki semmif�le diszkrimin�ci�t, mert val�j�ban az egy�n is – minden egy�n! – csak akkor boldogulhat, ha az orsz�g boldogul. A mindenkori korm�nynak pedig azt kell tudom�sul vennie, hogy aki az ilyen �s hasonl� v�rl�z�t� igazs�gtalans�gok ellen tiltakozik, az nem sz�ls�s�ges, nem antiszemita, nem nacionalista, hanem magyar hazafi. Azok ellen kell t�rv�nyt hozni, akik ezekkel az elvekkel szembehelyezkednek.

Nek�nk az orsz�gunk felt�teleinek, n�p�nk, nemzet�nk �rdekeinek megfelel� �ton, nevezz�k magyar �tnak, kell haladnunk, s ezen bel�l azt kell el�rn�nk, hogy a t�ke, az �zlet maradjon a piacon – b�r �ppen a mostani v�ls�g sor�n tapasztaltuk, �s a k�vetkezm�nyeit m�g ma is ny�gj�k, hogy ott is megbukott – de semmik�ppen ne engedj�k behatolni az oktat�s�gybe, az eg�szs�g�gybe, sem a szellemi �s a kultur�lis ter�letre. Els� l�p�sk�nt �ppen a szellemi (�s testi) rombol�st kell meg�ll�tani, az elbizonytalan�tott t�rsadalmat a helyes v�g�nyra �ll�tani, ami – persze – nem jelentheti azt, hogy a gazdas�gival v�rni lehet.

Rendet, magyar rendet kell teremten�nk, mert n�lk�le a pusztul�s v�r r�nk. G�tat kell vetni a k�v�lr�l �rkez� �s a bel�lr�l fakad�, de azonos ir�nyba mutat� bajoknak. Mindent t�l�lt�nk, jelenlegi probl�m�inkat is t�l fogjuk �lni, csak azt nem, ha az �nfelad�s �tj�n haladunk. S mert erre az �tra m�r-m�r r�k�nyszer�tettek benn�nket, a mostant�l rem�lhet�leg kedvez�bb� v�l� helyzetben, senki ne adja fel a harcot, mert azzal nemcsak �nmag�t temeti, hanem a nemzetet is. A neoliber�lis globalista p�nz�gyi rendszer vil�gm�ret� �sszeoml�sa, a vil�gm�ret� korszakv�lt�s k�zeled�se, lehet�s�get k�n�l r�, hogy most ne csak egyszer� korm�nyv�lt�sra ker�lj�n sor, hanem a n�p fokozatosan a kez�be vehesse a saj�t sors�nak ir�ny�t�s�t. Ez politikai harc k�rd�se, de a magyars�g fennmarad�s��rt t�rsadalmi rendszert�l f�ggetlen�l k�zdeni kell, s e harcot nem id�szakosan, hanem folyamatosan, sz�ntelen�l kell v�vnunk itthon is, a vil�gban is. A magyar �rtelmis�gnek v�gre e harc �l�re kell �llnia, �s gy�zedelmesen v�gig kell vinnie. Ehhez elengedhetetlen, de most m�r nem elegend� egyszeri, ak�r el�gg� nem is igaz�n m�ltathat� b�tor �s j� kezdem�nyez�seket tenni (Cso�ri S�ndor: M�rciusi Charta, Csurka Istv�n: A kil�bal�s programja), hanem folyamatos �s sz�lesk�r�en egyeztetett, a civil szervezetekre is t�maszkod� politikai akci�kra van sz�ks�g. Ez az �llam sem gondoskodik r�lunk, sem pedig a nemzet�nkr�l, ez�rt m�g ink�bb felel�sek vagyunk �nmagunk�rt �s a nemzet�nk�rt.

Az �j korm�nynak pedig, amely azt �g�ri, hogy "a nemzeti �gyek korm�nya" lesz, minden t�mogat�st meg kell adnunk, s�t el�legezn�nk az ilyen ir�ny� vil�gos t�rekv�seihez, de a korm�nynak ezt a legels� l�p�seivel vissza is kell igazolnia. Ha nem ez t�rt�nik, hanem tov�bbra is a politikai csat�roz�s, a s�lyos probl�m�k megold�sa helyett a p�rtpolitikai taktik�z�s folytat�dik, a korm�ny �s a n�p nem tal�l egym�sra. Ahhoz, hogy ne ez t�rt�njen mindenekel�tt a korm�nynak kell, tudat�ban lennie, hogy a neki van sz�ks�ge a n�pre (hiszen l�ttuk, olyan rendk�v�li helyzetben lesz, mint tal�n kev�s m�s korm�ny), nem a n�pnek a korm�nyra, �s hogy a korm�nyz�s nem uralkod�s, hanem a n�p, az orsz�g �ntudatos �s egyben al�zatos szolg�lata.

Mindazoknak pedig, akik a kapitalizmust akart�k �s akarj�k, egy zokszavuk nem lehet a magyarorsz�gi vadkapitalizmusra. Mint kapitalizmust nem b�r�lhatj�k, hiszen, az el�bbiekben l�ttuk, e mivolt�ban t�k�letesen m�k�dik, a saj�t l�nyeg�t adja minden egyes vonatoz�sban. A nemzet, az orsz�g, az egy�n kiszolg�ltatotts�ga ma sokkal nagyobb, a mozg�stere pedig sokkal kisebb, mint az el�z� t�rt�nelmi korszakban. A rendszer nem k�pes, politikai akarata nincs r�, hogy megoldja a n�p probl�m�it. A m�lt rendszerben emberarc� szocializmusr�l, meg egyenl� es�lyekr�l besz�ltek, s tal�n t�rekedtek is r�, de egyik sem val�sult meg. Emberarc� kapitalizmusr�l azonban m�g csak nem is hallunk, s�t a jelek szerint – ha hallgat�lagosan is, de – a kapitalizmus v�llalja az embertelen arc�t, �s kifejezetten az egyenl�telen es�lyeken alapul. Most azonban mindezzel egy�tt kell �ln�nk. Ez�rt �rthet�, hogy �nmag�ban ez a t�ny, s e t�ny l�tt�n tett vitathatatlan meg�llap�t�sok, a levonhat� sajn�latos k�vetkeztet�sek f�jdalmat okoznak azoknak, akik a rendszerv�lt�ssal �szint�n jobbat akartak orsz�gunknak, nemzet�nknek. De �gy nekik, mint azoknak, akik elt�rik a vadkapitalizmust, vagy azoknak, akik fel�ltek a j�l hangz� hazug �g�reteknek, s most mindenezek l�tt�n fanyalognak, vagy k�pmutat�an nosztalgi�znak, joggal v�laszolhatn�nk a saj�t k�rd�s�kkel: Mit akarsz? Kapitalizmus van!

Csakhogy ezzel mi sem menn�nk semmire! Ez�rt nem tessz�k, s ne is tegy�k. Ink�bb azt mondjuk, mindenekel�tt embernek kell lenn�nk, �s maradnunk, ez�rt a jelenlegi t�rsadalmi rendszer ir�nti elk�telezetts�g�nkt�l, avagy szemben�ll�sunkt�l f�ggetlen�l, a korm�nyzati szempontb�l most kedvez�nek t�n� helyzetben fogjunk �ssze, �s egy�tt tegy�nk a valamennyi�nk �rdek�ben �ll� v�ltoz�sok�rt, seg�ts�k el�, hogy orsz�gunk v�gre r�t�rhessen a senki ellen nem ir�nyul� magyar �tra!

                                                                           S�t� G�bor

                                                                  nyugalmazott nagyk�vet

^{(Havi Magyar F�rum, 2010. �prilis.)}