Se nem jobb, se nem bal - magyar!
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 
j cikk

Tartalom

 

 

Kapitalizmus van.

 

 

 

         Mostanban a kiltstalansg miatt termktelen s dlre nem jutott eszmecserk rsztvevi sokszor szttrt karokkal, s ezzel a tehetetlensggel megbkl, vagy ppensggel rendreutast megllaptssal fejezik be a vitt: "Mit akarsz? Kapitalizmus van!". s a gondolat itt lebnul. Mintha nem lenne tovbb. E tnymegllaptshoz ugyan semmi ktsg nem fr, br a rendszervlts eltt s kezdetn senki ki nem ejtette a szjn a kapitalizmus szt; az "illetkesek" leginkbb tbbprti polgri demokrcirl, szocilis piacgazdasgrl beszltek, st ez a kifejezs kerlt az j alkotmnyba is. Senkinek nem volt politikai mersze hozz, hogy nyltan meghirdesse a kapitalizmust. Idpontot nehz lenne meghatrozni, de hossz vek elteltvel egyes politolgusok, flnken krltekintve, elvtve kezdtek szlni a kapitalizmusrl, azt kveten, hogy Horn Gyula elllt a "szocialista tksek" megteremtsre vonatkoz kptelen tletvel, s a kapitalizmust, mint elrend clt emltette. A globalizmus fokozd rvnyeslsvel prhuzamosan pedig mr mintegy a kapitalizmuson is tlmutat vadkapitalizmusrl beszlnek – mr akik mernek szlni – de javarszt k is gy tve, mintha az ismeretlen mdon s teljesen vratlan sorscsapsknt, azaz nem a rendszervlts kvetkezmnyeknt szakadt volna a nyakunkba. Maguk a hatalmon lvk azonban azta is kerlik a kifejezs hasznlatt, mintha nem is ltezne, mintegy azt rzkeltetve, ha ltezik is, neknk semmi kzk hozz. (Ezrt ennek az rsnak a cme utn akr krdjelet is biggyeszthetnnk).

Trtnik minden annak ellenre, hogy senki, de senki eltt nem titok: kapitalizmusban lnk. Ha pedig mr ljk, mondjuk is ki – ez lenne a termszetes. A nyilvnossg eltt azonban mgis szinte minden frumon tovbbra is kerlik a kifejezst. E furcsa, de vletlennek semmikppen nem tekinthet eljrsban tkrzdik a kapitalizmus nvdelme is. A hozz kapcsold kzenfekv magyarzat ugyanis az, hogy a sz mgtt meghzd tartalom trtnelmileg lejratta nmagt, hiszen kt vilghbort is zdtott az emberisgre s szntelen hborskodssal, vlsggal s "vlsgkezelssel" jr. A Nemzetkzi Valutalap kutatinak szmtsai szerint – akiket pedig e vonatkozsban igazn nem vdolhatunk rszrehajlssal – csak a huszadik szzad utols negyedben megkzelten szz pnzgyi-gazdasgi vlsg volt a vilgon. De napjainkban is ez a helyzet; ki tudn megmondani, hogy vget rt-e a vlsg, vagy mr egy jabban lnk, illetve sszeszmolni, hogy hny hbor folyik? s fleg, hogy mg mennyit terveznek? A tke azonban sohasem ismeri el a sajt rendszere szerves hibit. (Az elz rendszer knyszerbl meg-megtette). Ennek okn, s mert trtnelmileg tovbbra is versenyben ll egy szocilis szempontokbl sokak ltal jobbnak tartott trsadalmi rendszerrel, a manipulcit egybknt is egyik f fegyvereknt alkalmaz tks gondolkods ms nevet keresett a kapitalizmusnak. Megszletett a piacgazdasg, a szocilis piacgazdasg, a jlti trsadalom, az nszablyz trsadalom, stb. fogalma. Ugyancsak ebbe az irnyvonalba illeszkedik a Soros-fle nyitott trsadalom, amely fleg arra hvatott, hogy megakadlyozza a nemzeti trsadalom kialakulst.

El kell ismerni, sokan azok kzl – gondolom, hogy a reform-kommunistk, de a szervezd jobboldali erk jelents rszt is kzjk sorolhatjuk – akik gy, taln szndkuktl fggetlenl is leplezve, de kzremkdtek nlunk a kapitalizmus megteremtsben, a rendszervltson dolgozva, szintn hittek egy jobb trsadalomban. Msok mr az els lpsek lttn megsejtettk az igazsgot, ismt msok pedig megrmltek, mert rjttek, hogy hamisak a jelszavak, melyek mgtt ms nem is hzdhat meg, mint a kapitalizmus. A kapitalizmust viszont akartk is, meg nem is, hiszen a tbbsgk a szocializmusnak tartott tkementes prtllami rendszerbl valamifle msik, csak jobb, de ugyancsak tkementes trsadalmat kpzelt el. Pedig ht tudniuk kellett, hogy ez naivits.  

Napjainkra visszatrve, mindenkppen bajt jelez azonban, ha a tmakrben foly eszmecserk, a rsztvevk eltr politikai alapllsa ellenre is, a "Mit akarsz? Kapitalizmus van!" lemond megllaptssal fejezdnek be, megakadnak brmifle kit, vagy tvlat krvonalazsa nlkl. Mintha az egybknt vitathatatlan sivr kiltstalansg tnylegesen, visszavonhatatlanul, egyszer s mindenkorra uralna mindent s mindenkit, mintha a visszafejlds megllthatatlan lenne.

De van ms baj is, taln mg nagyobb is, spedig ha a vitzk egy rsze idig sem merszkedik el, hanem szembetl manipulatv szndkkal olyasmit rzkeltet, hogy tulajdonkppen nem is volt rendszervlts. Egyesek lpten-nyomon olyan politikailag megfoghatatlan, ravaszkod megfogalmazsokkal szdtenek bennnket, hogy amit jelenleg tlnk, annak "a szocializmusra visszanyl trtnelmi okai vannak", "posztkommunista szellem uralkodik", s mindaz, amitl szenvednk "posztszocialista kvetkezmny", "a krdrizmus uthatsai" rvnyeslnek, st a "kdrizmus jravirgzsa" folyik, stb.

Mindazok szmra azonban, akik az elmlt hsz v esemnyeit, kztk a keserveit, kudarcait, veresgeit tltk, s nem is felejtettk el, szinte hihetetlen, hogy akadnak, akik azzal szeretnnek mtani bennnket, hogy e kt vtized, benne napjaink minden gondja-baja a szocialista korszak terhre rand. Amelyben, egybknt, az ilyesmiket hangoztat, mindenkinl mindent jobban tud, mindig jl helyezked, ltalban neoliberlis belltottsg szellemi komisszrok nagy rsze ugyanolyan jl lt, mint ma – st, hasonlthatatlanul jobban, mint a tbbsg, akkor is, ma is – s ki-ki a vrmrsklete szerint, de ekkor mg egybehangzan, st egymssal versengve, a kapitalizmust szidta! k ugyanis mindig hatrozottan killnak, … hol az egyik, hol a msik oldal mellett. Bizony-bizony igencsak aggaszt trsadalmi problma, hogy ma ismt majdhogynem csak k kapnak frumot. Ne tetzzk ht a bajt azzal, hogy elhisszk, vagy egyszerem sztns, meggondolatlan llsfoglalsnak tekintjk a fenti lltsaikat, hiszen nyilvnvalan a nlunk kialakult vadkapitalizmus, azaz a kormnyzati szintre emelt vesztegets, jogtalan elnyszerzs, cmeres gazembersg lczott, de tudatos vdelmvel llunk szemben. Ne hagyjuk magunkat flrevezetni. Amit most tlnk, annak mr ugyangy semmi, de semmi kze a szocializmushoz, mint ahogy a magt magyarnak s szocialistnak nevez MSZP-nek is ppen a szocializmushoz van a legkevesebb kze, de mg mintha a magyarsghoz sem lenne mr; egyedl a prt mivolta tagadhatatlan. Ugyanez mg inkbb ll az SZDSZ-re (amely mindemellett mg kifejezett magyarellenessget is tanst), a mostani MDF-re, de bizonyos tekintetekben tulajdonkppen ms prtokra is.

A bellk tudatosan verbuvlt hatalmi elit ("elit"?) tbbsge csak azt ltja s lttatja, nnepli s nnepelteti mg most is – habr mr teljesen trgytalan – hogy nincs szocializmus, nincs Kdr Jnos; holott azon kellene sajnlkoznia, hogy ma mr nincs Ikarus, Ganz-Mvag, Ganz Mszer Mvek, Csepel Mvek, Rba, MOM, Tungsram s Bbolna, meg magyar lelmiszeripar sem, amelyek – ha nem verik szt, s nem rustjk ki ket – ma is megllnk a helyket a nemzetkzi versenyben. A magyar ipar felszmolsban s a mezgazdasg sztversben ppen ez az elit, fleg az elmlt nyolc v, hatalmon mr elzleg is volt kormnyzati krei s a klfldi prtfogik a bnsk. Ezt takargatand, hazudnak a mltrl, hamis jvvel lltatnak, hogy eltereljk a figyelmet a jelenrl, s kisajttsk a jvnket. A most folyt vlasztsi kampny sorn is tapasztalhattuk, hogy egymssal versengve grtek s grtek, tudva-tudvn, hogy gysem kpesek, de nem is ll szndkukban betartani az greteiket. nmaguk is tisztban vannak vele, hogy most – mg a nagy jindulattal felttelezett esetleges j szndk mellett is – tbbnyire csak az tarthat be, ami illeszkedik a globalista nagytke ignyeihez, ez azonban szinte sohasem esik egybe a np, az orszg rdekeivel. Ezrt legynk tudatban, hogy a hatalom-vromnyos, legyen baloldali, vagy jobboldali, valjban ennl lnyegesen tbbet nem is grhet. Ha mgis megteszi – nem mond igazat. A mostani orszggylsi vlasztsokon azonban az greteken tl van egy mindennl fontosabb cl: a nemzeti rdekeket elrul, npirt politikt folytat, a httrben vltozatlanul fennll MSZP-SZDSZ szvetsg eltvoltsa a hatalombl. Erre csak egy er kpes, a Fidesz-KDNP. Gyzelmtl azonban a helyzetnek csupn nagyon lass – s csak remlhetleg kedvez – vltozsa vrhat. Nagy remnyeket senki nem tpllhat. Maximum arra szmthatunk – az adott krlmnyek kztt ez sem kevs – hogy a lass pozitv vltozsokat elsegt intzkedseket foganatost.

Legalbb kt nyomaszt krlmnyt ugyanis szem eltt kell tartanunk. Egyrszt, a sok fontos kulcspozcit megrz szocialista-neoliberlis koalci szabotlni fogja a kormny minden lpst, s emellett, ahogy Gyurcsny Ferenc nyltan be is grte, kemny – rtsd: hazug s gtlstalan – ellenpropagandt fog folytatni. A legfontosabb azonban, hogy tudatosan lerombolt orszgot, s minden tekintetben lepusztult helyzetet hagy maga utn, amellyel a Fidesz-KDNP-nek a nehznl is nehezebb lesz megbirkznia. Msrszt azrt is, mert maga a Fidesz-KDNP is ugyanezen kapitalista keretekben, azaz a jelenleg uralkod krlmnyek kztt kormnyozhat, s kvn is kormnyozni. Legfeljebb, ha akar, ezen keretek kztt is tallhat s kialakthat fogdzkat egy olyan politikhoz, amely jobban illeszkedik a magyar rdekekhez. Klnbsg teht lesz is, meg nem is. (Mivel mi magyarok azt tartjuk magunkrl, hogy a labdargshoz mindannyian rtnk – amiben taln van is valami – a legszemlltetbb, ha azzal a labdarg hasonlattal lek, hogy br jl rzkelhet klnbsg van a Fradi s az MTK kztt, de mindkt csapat az NB I-ben jtszik!). A Fidesz most mgis olyan helyzetbe kerl, hogy lenyesegetheti a vadkapitalista kinvseket, felszmolhatja az intzmnyes korrupcit, kpviselheti a magyar rdekeket, rtkeket, s mg a korbbi tvedseit is jvteheti, kztk azt a baljs mellfogst – hogy bnnek ne nevezzk – amikor az EU csatlakozsi szerzds trgyalsakor kitette a magyar fldet a szabad forgalmazssal jr klfldi felvsrls veszlynek. Mindehhez azonban olyan szleskr npi tmogatsra lenne szksge, amely megteremtdben van ugyan, de nem lesz egyszer a teljes kivvsa, mg nehezebb lesz megtartani. (Ez pedig dnt krds, ezrt ms szempontokbl vizsglva, albb mg vissza is trek r.)

A politikai paletta ttekintst befejezve, megllapthatjuk, hogy tovbbra is csak kt kis parlamenten kvli prt adja nmagt kvetkezetesen, hven az ideolgijhoz, s leplezi le a np- s nemzetellenes trekvseket, eredjenek akr jobb-, akr baloldalrl: a MIP s a Munksprt. (A Jobbik esetben a krdjelek uralkodnak). Mondhat rjuk brki, amit akar, de nyltan, egyrtelmen s hitelesen csak ez a kt prt vdelmezi a nemzeti rdekeket, illetve a dolgoz osztlyok s rtegek rdekeit. A Munksprt ma is flrerthetetlenl a szocializmus mellett ll, a MIP pedig a magyar t hve, amelyet Nmeth Lszl "minsgi szocializmusknt" is, Bib Istvn s ms nagy nemzeti gondolkodink pedig harmadik tknt is krvonalaztak.   

 

Napjaink szomor valsga, hogy megvalsulni ltjuk az ismert ttelt, miszerint a kapitalizmusban az ember az embernek farkasa. A nlunk – nem utols sorban jelents klfldi nyomsra – eluralkodott kormnyzati tmogatst lvez (hogy kormnyzati szintt ne mondjunk) vadkapitalizmus klnsen arra sztnzi, st knyszerti az embereket, hogy msok irnyba a rosszabbik njket mutassk. Ez az egyre ltalnosabb vl sajnlatos jelensg, pldul, semmikppen sem a szocializmusnak kikiltott rendszer maradvnya, vagy a megfoghatatlan, de knyelmes hivatkozsul szolgl posztkdrizmus kvetkezmnye. St, ha trgyilagosan szemlljk a dolgokat, el kell ismernnk, hogy a vadkapitalizmushoz kpest abban a "szocializmusban" inkbb neveltek a trsadalmi szolidaritsra. Szavakban mindenkppen. De a szavakhoz azrt valamelyest a tetteknek is igazodniuk kellett. nmagunkat csapnnk be, ha nem ltnnk utlag is, hogy brmennyire is brlhat a mlt rendszer, de gazdasgi s szocilis rtelemben bizonyos demokratikus elvek tagadhatatlanul jobban s szlesebb krben rvnyesltek, nagyobb volt mindenki szocilis biztonsga, mg ha negatvumokkal is prosult. A jelenlegi helyzet viszont annyira nyilvnvalan s egyrtelmen rossz a nagy tbbsg szmra, hogy sem ez, sem az itt kvetkez megllaptsok nem tekinthetek a rgi rendszer dicstsnek, hanem csak kifejezetten a jelenlegi brlatnak.

Sokan, szemet hunyva a valsgra, azt is kitartan ismtelgetik – halljuk a rdiban, olvassuk az jsgokban, ltjuk a tv-ben – hogy mindez azonban nem a rendszervlts, hanem pusztn annak – a kvetkezmnye, hogy "a kommunistk" a politikbl a gazdasgba mentettk t magukat. Azt pedig mindenki elismeri, st szltben-hosszban ismtli – a legtbbszr Gbbelset idzve, pedig ht eredetileg nem is az tallmnya – hogy a sokszor ismtelt lltsok, akr igazak, akr nem, az emberek fejben "igazsgg vlnak". Ha tnyleg hagyjuk ezt rvnyeslni, akkor nemcsak nem segtnk nmagunkon, hanem tragikusan rontunk a helyzetnkn. nmagunk ktjk meg a sajt keznket, ha nem nznk szembe a konkrt valsggal. A valsg pedig az, hogy pillanatnyilag, formlisan, egyprti diktatra van (br az MSZP-SZDSZ koalci ltvnyos megszaktsa ellenre a szocialista-neoliberlis sszetartozs s sszetarts felszmolhatatlan), st tnyleg ppen az az utdprt van hatalmon, amelynek a tagjai valban tmentettk magukat a gazdasgba. Csakhogy – s ezt nem szabad szem ell tvesztennk – k mr akkor sem voltak kommunistk, amikor belptek az MSZMP-be. Akik valban kommunistk voltak, azok jrszt ma is a Kommunista Munksprt tagjai. Oktalansg volna nem ltni azt is, hogy a volt MSZMP s a mai MSZP rtkrendje frontlisan szemben ll egymssal. Ezrt ma egyenesen kitntets kommunistknak, vagy szocildemokratnak, de akr baloldalinak is nevezni az MSZP-t s az SZDSZ-t, azaz a mai szocialistkat s a neoliberlisokat. Nem is hallottuk, hogy k maguk ezt akr egyszer is visszautastottk volna. Ugyanis a lakossgban a mlt rendszer irnt rtheten nvekv nosztalgia miatt ezek a brlatnak sznt minstsek inkbb csak arra jk, hogy szavazatokat hozzanak nekik. Msrszt ezzel mg a bneiket is kisebbtik, mert eltntetik a szemlyes felelssgket. Mgis tbb jobboldali politikus is grcssen ragaszkodik e vgzetes tveds gpies ismtelgetshez. Az pedig egyszeren politikai vaksg, vagy elvakultsg, ha mindazok lttn s ismeretben, ami nlunk az elmlt kt vtizedben a gazdasgban, a kzigazgatsban, a pnzgyekben, az igazsgszolgltatsban, a szocilis terleten s az let minden vonatkozsban trtnt, brki olyasmit llt, hogy nem volt rendszervlts. 

A trsadalom dnt tbbsge egyre rosszabb helyzetbe kerl vesztes, s a rendszervlts nmagban mr ennlfogva sem megkrdjelezhet; az gy megvalsult kisiklatott rendszervlts szksgessge s ltjogosultsga azonban annl inkbb. Mert nzzk csak, mivel is jrt a nagy fordulat vilgmretekben s nemzeti szinten. A vilgvlsg ellenre 2009-ben a FED, az amerikai jegybank szerept kisajtt magnbank, soha nem ltott, 46,1 millird dollros nyeresget rt el, mg 2008-ban "csak" 31,7, 2007-ben pedig 34,6 millird dollr nyeresge volt. Vlsg idejn soha nem ltott nyeresg, de csak a vilgpnzt korltlanul s ellenrizetlenl kibocst FED-nl! m tekintsnk csak szt jobban, akadnak msfle jelek is. Brazlia ktszzalkos adt vetett ki a spekulatv klfldi tkre, hogy megakadlyozza az orszgban is vlsgot kivlt, a FED ltal – mrvad elemzsek szerint tudatosan – okozott pnzgyi bubork kialakulst. A latin-amerikai fldrszen, tlnk eltren, ersdik a trekvs, hogy hasonl adt valamennyi tkebevtelre kivessenek. sszehasonltsul mondhatnnk, hogy k szocializldnak, mikzben mi latinamerikanizldunk. Izlandon, ugyancsak orszgunktl eltren, npszavazs nyomn elutastottk a bankok kvetelst, hogy a lakossgra hrtsk a vlsg kvetkezmnyeit. A tks orszgok intzkedsei teht arra utalnak, rzik, a folyamatos krzis kzepette maga a kapitalizmus kerl veszlybe, ha tmenetileg nem korltozzk a tke mohsgt. Ugyanez az nvdelmi trekvs tkrzdik a G-20 trekvsben a "szablyozott kapitalizmus" visszalltsra, a "szocil-kapitalizmus" megteremtsre, valamint Srkzy francia elnknek immr a nevetsgessgig ismtelgetett kijelentseiben, hogy erklcsss kell tenni a kapitalizmust. Szablyozott kapitalizmus azonban csak szavakban ltezhet, mivel szablyozni ugyan sokmindent lehet a kapitalizmusban is, de a tke nem tartozik ebbe a kategriba, sem nemzeti, sem nemzetkzi szinten. A tkt az erklccsel egyesteni pedig egyszeren lehetetlen, ennek mr a hangoztatsa is megtveszt, s mg a szt is kr r vesztegetni. A tke "erklcst" egybknt jl szemllteti, hogy a napjainkban ugyancsak az itt elemzett okokbl slyos pnzgyi vlsgba kerlt Grgorszgnak a nemzetkzi nagytke kpviseli azt javasoltk, hogy adja el az pleteit, cgeit, szigeteit, st az Akropoliszt is, s akkor kijuthat a vlsgbl. De itt a sajt pldnk is: mozg kamatlbra vetettek fel velnk klcsnt, ezrt hiba fizettk mr vissza tbbszrsen a tkerszt, az adssgspirlbl nem tudunk kikeveredni, st az adssgunk egyre n. Lehet itt egyltaln erklcsrl beszlni?

Nlunk mindezzel prhuzamosan msik "erklcss" trekvs is megfigyelhet: a vad-kapitalista jelensgeket nem a rendszer, hanem szemlyesen egyes "kommunis-tkbl" lett kapitalistk szemlyes erklcstelensgnek a terhre prbljk rni. A szban forg "kapitalistink" erklcsrt tnyleg nem tennm tzbe a kezemet, de azt, hogy ma mindenfle erklcstelensg lehetsges, azrt mgsem lehet "posztszocialista" kvetkezmnynek tekinteni, hanem csak a jelenlegi rendszer sajtjnak. Ezrt vgs soron ez a trekvs is e rendszernek az nvdelmi reakcija az egyre hatrozottabban megnyilvnul npi elgedetlensggel szemben. Mindebbl ki vonhatna le ms kvetkeztetst, mint hogy a kapitalizmus gye nem ll valami jl.

De menjnk tovbb, nmagunkhoz kzeledve. A kzelmltban a BBC Vilgszolglata 27 orszgban vgzett felmrse szerint csak a megkrdezettek 11%-a vlte gy, hogy a kapitalizmus jl mkdik, 23%-a javthatatlanul elhibzottnak tartotta a szabadpiaci kapitalizmust. Az amerikai Pew Research Center pedig a mlt v vgn tizenngy orszgban vgzett kzvlemny-kutatst a legutbbi kt vtizedrl. Eszerint a magyarok 77 %-a elgedetlen a demokrcival, 72%-a rosszabbul l, mint a szocializmusban. Az IMD Gazdasgkutat adatai szerint pedig a leromlott kormnyzati munka miatt drmaian cskkent a versenykpessgnk: 57 orszg kzl a 2005-s 31. helyrl a 45.-re estnk vissza. Ennek ellenre az OECD idei orszg-jelentse fenyegeten szgezi le, mindegy milyen lesz a kvetkez magyar kormny, az eldje ltal kikvezett ton kell tovbbhaladnia. s mr a magyar nagytksek is (vagy a mgttk ll multinacionlis cgek?) minden felkrs nlkl megfogalmaztk a hatpontos programjukat a kvetkez kormny szmra! A Budapestre akkreditlt eurpai nagykvetek egy csoportja pedig prjt ritkt mdon, a belgyeinkbe durvn beavatkozva, nemrg kzs nyilatkozatban tlt el nhny kzbeszerzsi dntst, mivel nem azok javra szlt, akiknek k, a diplomciai szablyokat megsrtve, lobbiznak. Tettk ezt akkor, amikor az orszgaikban is sorra robbannak ki a megvesztegetsi s korrupcis botrnyok annak ellenre, hogy az viszonyaik mr stabilabbak, a szereplik tapasztaltabbak, s nemcsak kidolgoztk, hanem mr jl be is gyakoroltk a ktes gyek elmismsolsnak az eljrsait. Kzben a valsg az, hogy az Eurpai Bizottsg tavaly novemberi jelentse szerint a teljesen szokatlan s indokolatlan mess adkedvezmnyeken tl Magyarorszg adja a legtbb llami tmogatst a multinacionlis cgeknek, nevezetesen 2009-ben 682 millird forintot, azaz a GDP 2,38 %-t, a legtbbet az EU-ban! Bogr Lszl szmtsai szerint – az utbbi 21 v sorn ezek a vllalatok mintegy hatezer millird forinttal tbb tmogatst kaptak, mint amennyit ad, vagy jrulk formjban befizettek a magyar llamkasszba. 2008-ban pedig az sszes megtermelt profit 92%-a a multinacionlis cgeknl halmozdott fel, amelynek nagy rszt minden ellenrzs nlkl kivihettk az orszgbl! Mi vagyunk rszkre az igazi adparadicsom.

Mindezek fnyben s az ugyanezen irnyba mutat, de itt fel nem sorolhat szmtalan tny lttn, az objektivitsnak valamennyire is helyet ad elemzs nem tagadhatja, hogy orszgunk gazdasgi, politikai, egszsggyi, oktatsgyi, szellemi-erklcsi llapota hasonlthatatlanul rosszabb, elmaradottabb, zllttebb – s vg nlkl sorolhatnnk a jelzket – mint a rendszervlts eltti vtizedekben volt.  s akkor mg nem is szltunk a legslyosabbrl; arrl, hogy mindezek eredmnyekppen, tbb mint ezerves trtnelmnk sorn orszgunk ma ismt gyarmati helyzetbe kerlt. A Gyurcsny-Bajnai kormny naponta bizonytja is, hogy nem ms, mint a gyarmatostk helytartja. Ezrt ht – nem rt ismtelni s ismtelni – a rendszervlts nem megkrdjelezhet, de annl inkbb a kialakult globalista, fonk magyar "sajtossgokkal" is megtzdelt vadkapitalizmus ltjogosultsga. Ezen bell elg visszagondolni olyan konkrtumokra, hogy a Nmeth-, de fleg az Antall-kormny primitv politikai revansizmusbl sztverte a szvetkezeteket, pedig a szvetkezet olcsn termel s jt. gy tett, mintha nem tudn, hogy a kistermels csd, mert drgn termel, ha jt is. Ezrt van, hogy ma kzel 240.000 magngazdasg a buks szln ll, a szksges kormnyzati segtsget sem kapja meg, s az Eurpai Uni vezet gazdasgai pedig nem tmogatjk a versenytrsak kialakulst a legutbb csatlakozott tagllamokban, inkbb juttatsokat cseppentgetnek nekik, hogy a vgzetes kvetkezmnyekkel jr parazita letmdra ksztessk. Ebbl addnak olyan szveszejt jelensgek, hogy a sokezer kilomterrl hozott lelmiszer, paradicsom, fokhagyma, stb. olcsbb, mint a magyar. Ugyanakkor a minsge meg sem kzelti a magyart, s radsul tele van az egszsgre rtalmas vegyszerekkel. Ekzben a mg megmaradt, kivl minsg magyar termkeket Nyugatra exportljuk (akarom mondani, exportljk a multinacionlis vllalatok buss haszonnal), ahol szvesen fogadjk, s kereslet van irntuk. De az rtelmetlen, kiiktatand gazdasgi revansizmusra s a tke telhetetlensgre utalnak azok az ismert jelensgek is, hogy a kzmveket, a kzszolgltatsokat is privatizlni, kis vllalkozsokban akarjk mkdtetni. Az gy nevezett kiszervezs a tendencia, melynek keretben a minisztriumok klss cgeket szerzdtetnek a sajt feladataik elltsra, gy pl. a Honvdelmi minisztrium rz-vd trsasgot a sajt objektumai vdelmre, stb. Itt ma minden a feje tetejre llt. Mindezrt a legszigorbb szablyos elszmoltats teljesen trvnyes lenne, ha akadna olyan er, amely kpes ennek a megvalstsra.

Ne ltassuk ht magunkat. Tagadhatatlan, hogy a tksrendszernek ez a neoliberlis, mindent elnyom, gtlstalan, gyarmatost, globalista vltozata vitte, s viszi gazdasgi romlsba az orszgot, tette s teszi lehetv, hogy minden trvnyi felhatalmazs nlkl klfldnek kirustsk, privatizljk (magyarul: ellopjk) kzs javainkat, intzmnyestsk a korrupcit, egyszval a vadkapitalizmust. A szemnk eltt sztverte s sztveri a kzigazgatst, a kzoktatst, az egszsggyet, elterjesztette, s terjeszti a kbtszerezst, ajnrozta s ajnrozza a homoszexualitst s mindenfle termszetellenes mssgot, nyilvnos, egyre erteljesebb tmadsokat intzett s intz a keresztnysg ellen, testileg s erklcsileg lerontotta s lerontja a fiatalsgot, hogy ne legyen kpes az orszg, a nemzeti rdekek vdelmre, engedte s engedi a termszet tnkrettelt, s kptelennek bizonyult az llampolgrai biztonsgnak szavatolsra. Ez utbbinl maradva, emlkezznk csak r, hogy az elz rendszerben egyetlen rz-vd szolglat sem volt, mgis volt biztonsg; ma ellepik az let minden terlett (lttuk, mg llami intzmnyeket, minisztriumokat is k riznek), a legtbbszr fennhjzan s durvn viselkednek velnk szemben, s ppen az egyik okt kpezik annak, hogy llampolgri biztonsg nem ltezik. De az llampolgraink ltal eltartott s most egymst magyarellenessgre uszt kisebbsgek s mssgok is naponta alznak meg, tesznek tnkre, st lnek meg magyarokat, de sem a rendrsg, sem az igazsgszolgltats nem ll a helyzet magaslatn. Ez a rendszer csaldokat tesz utcra tlvz idejn, alultpllja a gyermekeket, akiknek az iskolban lelket mrgez hazugsgokat tant trtnelem gyannt, krhzi szfeket tesz ktelezv, mikzben egy egyszer vrvizsglatra is hnapos hatridket szab, az influenza-hisztrival slyos pnzeket juttat a kivltsgosak zsebbe, s gy lltja be, hogy mindez gy van rendjn. Eredmnynek lltja be (pedig ez az egyik legnagyobb bajunk), hogy a haznkban ma mg foly termels kb. 90 %-t mintegy kttucatnyi multinacionlis cg adja, de eltitkolja, hogy a behajtott ad ugyanilyen szzalkt a mg meglv magyar kis- s kzpzemek, valamint az llampolgrok fizetik be.

Emlkezznk r, Antall Jzsef egy szintesgi pillanatban kijelentette, hogy az adk – akkor mg csak – 70%-t a brbl s fizetsbl lk fizetik be, s ez a statisztikban is megjelent. Mindezt srgsen zroltk, s azta a KSH katonai zemknt mkdik; parancsra kszti a statisztikt. Ehhez jn mg a sokasod gyans gyek titkostsa, amit a napokban, jelek szerint ltalnos egyetrts mellett mg tovbb szigortottak, ami enyhn szlva nem megnyugtat, mert eleve megnehezti a bnsk kiltsba helyezett elszmoltatst. Teljes az elidegeneds; azok ell titkoldznak, akik az rdekeik kpviseletre vlasztottk ket! A rendszervlts rn tl teht a sajt becstelensgeik rt is a nppel, azokkal fizettetik meg, akiknek ahhoz semmi kze nem volt s ma sincs; akkor is kizrtk, s ma is kizrjk ket a valamennyinket rint dntsekbl, a nemzetellenes bnket elkvetket pedig mentik. Az gy kialakult rendszer sszessgben vve teht mg annl is kevsb bizonyult alkalmasnak a nemzeti rdekeink s rtkeink vdelmre, mint az elz rendszer. Kornai Jnostl olvastam egy idzetet, mely szerint egy hazai felmrsben megkrdeztk a lakossgot, egyetrt-e Churchill lltsval, hogy „a kapitalizmus nem tkletes, de a ltez rendszerek kzl az emberek lete mgis ott a legjobb”. Az llsponthoz 1992-ben a megkrdezettnek mindssze 31 szzalka csatlakozott. A cscspont 1998-ban volt, amikor az arny megntt 36 szzalkra, azta egyre kisebb lett, s 2007-ben 25 szzalkra cskkent. A tendencia egyrtelm. De, ismtlem, rtsk jl a tnyeket: mindez nem az elz rendszer vdelme, hanem a jelenlegi minden tekintetben deformldott rendszer brlata.

 

De vajon kik azok, akik vllaljk ezt a dicstelen szerepet, holott npnk s orszgunk szolglatra eskdtek fel? Azok, akik szinte dicsekven ismerik el, st terjesztik is a hrkzl eszkzkben, hogy kormnyzs helyett lopnak, csalnak, hazudnak, a demokrcia helyett a diktatra fel tartanak, a Nemzetkzi Valutaalap, a Vilgbank, azaz a tke ignyeinek elbe menve, nemzetietlen s npirt politikt folytatnak. Lttuk, mindezt lczsul eleinte szocilis piacgazdasgnak, ksbb reformnak neveztk, de mra mr mindkettt elfelejtettk. Rluk akaratlanul is Nietzsche elreltsa csapdik az esznkbe: „Kzel a legmegvetendbb emberek ideje: Azok, akik mr meg sem tudjk vetni magukat, a nyzsg s mocskos fajtj emberek”. S valban, az j rendben a rgi rendszerben alakoskod olyan emberek lehettek miniszterek, st mg miniszterelnkk is, akik bizonytottan trvnytelen ton jutottak vagyonhoz s hatalomhoz, s akik ellen nem is egy per folyt, amelyeket azonban hagytak elvlni, vagy elnzek voltak velk szemben, mikzben az elkeseredett kdobl fiatalokat szinte statrilis eljrssal tltk el. Tlk nem is vrhatunk mst. k a kirusts, az eladsods hvei, a feketejnosok, akik mr a szocializmusban meghirdettk, hogy rdemes eladsodni, "mert a hitelez vigyz az ads egszsgre". Sokan akkor is tudtuk, de mra mindenki tudja, tbbek kztt ez az akkori vezets ltal fel nem ismert hazugsg sodorta nemzetnket a tnk szlre. De naponta a sajt brn tapasztalhatja mindenki, ezrt vssk vgre kitrlhetetlenl az agyunkba: a hitelezt semmi ms nem rdekli – a legkevsb az ads egszsge – csak a profit. Ezrt van, hogy idestova hrom vtizede, azaz a trsadalmi rendszertl fggetlenl, egyebet sem hallunk, mint azt a hazugsgot, hogy "tbbet fogyasztottunk, mint amennyit megtermeltnk", emiatt megszortsokra van szksg, de ettl majd jobb lesz.

Ezzel szemben egyre rosszabb lett, s nincs is kormnyzati trekvs a kilbals beindtsra. Az egy keresre jut relbr ma alacsonyabb, mint harminc vvel ezeltt volt, az adssgunk viszont szzmillird dollrral magasabb, radsul eltnt krlbell ktszzmillird dollrnyi kzvagyon! Teht mg a Kdr-rendszer utols idszakban kialakult gtlstalan szk kis szocialista-neoliberlis rteg (amely ms szavakkal is jl meghatrozhat lenne), a kisiklatott rendszervlts lczott motorja, kisajttotta a hatalmat, nemzetellenes politikt folytat, s kiszolgltatja, kirustja orszgunk, nemzetnk anyagi s erklcsi rdekeit, rtkeit. Egyik vezralakjuk Gyurcsny Ferenc, aki az ismert kros tevkenysgn tl mind hazai, mind nemzetkzi frumokon nemegyszer leantiszemitzta a magyar npet. Azon nem csodlkozunk, hogy az MSZP vele egy hron pendl elitje mgis mell ll, de megdbbent, hogy akadnak ms vdelmezi is. Csernok Attila, aki a "168 rban" llamfrfinak titullta, a magnkiadsban megjelentetett "A valsg erejvel" cm knyvt – amelyben, s a "Komromi pontonhd" cm els ktetben, megkrdjelezi a magyar trtnelem szinte minden pozitv esemnyt – azzal fejezi be, hogy "Magyarorszg nem rdemelte meg Gyurcsny Ferencet"! Rangon aluli lenne ilyen vakbuzg radozssal vitatkozni. Eszembe jut azonban rla Aczl Gyrgynek (aki a nagyon hasonl hangzs "Eszmnk erejvel" cmmel rt knyvet) egy nyilvnos beszlgetsen kifejtett vlemnye, miszerint a magyar kultrban ltezik Dry Tibor alkotmvszete, s azon bell a magyar irodalom. Ez az igazi szlssg. Az ilyen elfogultsgokkal nincs is mit kezdeni, hiszen szerzik olyan egyszer szellemi mveletre sem kpesek, hogy helyesen fogjk fel a rsz s az egsz viszonyt. (Ezt a tmakrt is ki lehetne fejteni ms szavakkal).

Vgl, nem lenne teljes a kp, ha nem emlkeztetnnk r magunkat, s mindenkit, hogy ezt a szocialista-neoliberlis elitet is jrszt Nyugatnak "ksznhetjk". A rendszervltst kveten ugyanis Nyugat nem a termszetes szvetsgesnek szmt jobboldalt segtette hatalomra, hanem a korbbi ellensgt, a baloldalrl hozz tllkat. Jobban bzott az rulkban, tudvn, hogy knnyebben kzben s fken tudja tartani ket. A maga szempontjbl igaza is volt. Ez a legtkletesebb trtnelmi plda arra, hogy a tke politikjban nincs bartsg, nincsenek elvek, csak rdek.

 

Ma teht a nemzetkzi tke a mindenhat, holott – taln nem rt erre sem emlkeztetni – az emberisg trtnete folyamn nem is mindig ltezett tke. Az ember, az lete megknnytsre kigondolta a pnzt, amely mkdtt is mindaddig, amg egyesek kizrlagos hatalmukba nem kaparintottk a kibocstst, s fedezet nlkli tkv nem manipulltk. Nlunk ma ezeknek a kpviseli vannak hatalmon, s – egyb alantas indttatsoktl is ftve – vvjk hborjukat a nemzet ellen, ahogy Jelenczki Istvn azonos cm filmje cfolhatatlanul bizonytja. De a lnyegre mutat r Molnr Tams, USA-ban l magyar filozfus napjainkra vonatkoz megllaptsa is: "A pnz minden dolog mozgatrugja lett. Az sszeharcsolt anyagi 'jlt' az ncl pnzcsinlsra s pnzforgsra pl, az anyagi dolgok megszerzsre, az lsgos s felfokozott szksgletek beszerzsre s kielgtsre koncentrl. A pnz hajszolsa vlik az let egyetlen sznalmas cljv. Az let egy rk bevsrls aktusv silnyult, ahol a vglnyeket mr csak br, ad, jutalom, juttats formjban irnytjk, mikzben maga a munka is elvesztette egyedisgt, mvszi lmnyt, hitelessgt s hivatstudatt. … A pnz, a haszon, a kamat lesz a vilg dicssge s cscspontja, ahol az letfenntarts eszkzei flbe kerekednek magnak az letnek." Mindezen bell jellemz, hogy elssorban a ktkezi munksokat alzzk meg; a banktisztviselk mindig ksbb kerlnek sorra, ha sorra kerlnek egyltaln. Hiszen ltjuk, vlsg idejn elszr a munksokat bocstjk el, akik nemhogy vgkielgtst, de mg a sajt fizetsket sem kapjk meg. Mivel azonban a tke egyetlen clja a haszon, ehhez pedig msokat minden lehetsges mdon ki kell zskmnyolni, ami viszont az elnyomorodsukkal jr, ezzel a sajt srjt ssa, hiszen bellk, a munkjuk kizskmnyolsbl l; de az egsz pnzgyi rendszer tovbbra is ugyanazon szablyok szerint mkdik, mint a vlsg eltt, gy csakis jabb vlsghoz vezethet, ms szval szntelenl jraszli "a kommunizmus veszlyt". Ezrt a globalizmus kapitalizmusa a vlsgbl sohasem lbal ki, akkor sem, ha annak egy-egy adott pillanatban nem ltszanak olyan nyilvnval jelei, mint a kzelmltban. Csak helyi s tneti gygymdot tud alkalmazni, nmagt kptelen radiklisan megreformlni (Ez az un. szocializmusnak sem sikerlt, br ppen a magyar gyakorlat, taln nem is teljesen eredmnytelenl, legalbb megprblt elindulni ezen az ton), legfeljebb bizonyos krlmnyek szerencss egybeesse folytn, s idszakonknt, egyes orszgoknak a vilgfolyamatoktl val viszonylagos elszigeteldsnek ksznheten, stabilizldik. Azt is el kell ismerni, teht, hogy br a trsadalmi lnyege azonos, de a kapitalizmusnak tbbfle modellje lehet; mg azt is mondhatnnk, annyi, ahny tksorszg, s lttunk mr pldt arra is, hogy tmenetileg tnyleg teremthet jlti trsadalmat (Svjc, Svdorszg, a volt NSZK).

A magyarorszgi kapitalizmus azonban ettl messze ll. Nincs is ezen mit csodlkozni. Az emltett "elit" erk az esetleges reformokat kivitelezhet llamot is kisajttottk; csak a sajt szk kis csoportjuk, s rajtuk keresztl a nemzetkzi nagytke rdekeit vdik. Hirdetik, hogy az llam korltozza s torztja a piacot, de egyre inkbb az bizonyosodik be, hogy ez fordtva igaz. A legyengtett nemzeti llam ellenrzse all kiszabadult tke mindenhol s mindig egyforma; azon tl, hogy csakis az rtktbblet rdekli, a msik f jellemzje, hogy nincs nemzetisge. Br ez is minden ktsget kizran gy van, azrt ne feledjk, hogy a tulajdonosaiknak bizony van nemzetisge! Sokan jogosan brljk ht a nemzetkzi zsid nagytkt, mert a profit utni kmletlen hajszjban egyben az embersg s az emberisg fl emeli a tulajdonosaik zsidsgt is. De ettl a zsid np nem lesz sem gazdagabb, sem tiszteltebb. Csak a nemzetisg nlkli tke hzik. Az Eurpai Uni gyakorlata is azt ersti meg, hogy a gyarmatost, globalista vadkapitalizmus sohasem volt, s nem is vlhat az rtkek vilgv, mert a termszetnl fogva csak az rdekek, a haszon vilga tud lenni. Ezrt jelenti minden nemzeti hallt; a nemzetgazdasgt, a nemzeti kultrt s vgs soron a nemzett. Magyarorszgon ma ennek okn tartunk itt, no meg azrt, mert a szocialista-neoliberlis elit pldamutat, de tlnk elidegenl kis Eurpt szeretne teremteni Magyarorszgon, ahelyett, hogy pldamutat magyar Magyarorszgot teremtene Eurpban. (Andor Lszl most kinevezett magyar biztos egyik els nyilatkozatban azonnal kzlte, hogy nem a kormnyt fogja kpviselni, hanem az unis politikt rvnyesti, akr a kormnnyal szemben is!) A politikai irnyt a rendszervlts ta is rossz irnyba mutat.    

 

Mindennek orszgunkban immr trtnelmi folyamatossgot kpvisel sajtosan szlssges megnyilvnulsai is vannak. Ezt pldzza, hogy az Orszggyls utols munkanapjn az MSZP, az SZDSZ, s a hozzjuk csatlakoz mai MDF ismtelten kimutatta a foga fehrjt, ltvnyosan s egyrtelmen leleplezte nmagt. Megszavaztk a jogilag megfoghatatlan s rtelmezhetetlen holokauszt-tagadst hrom v brtnnel bntet BTK-t mdost javaslatot, s a kztrsasgi elnk – Igencsak kellemetlen meglepets! – egy okszertlen magyarzkods kzzttele mellett, al is rta. (Pedig ilyen trvny mg az EU 27 tagllama kzl is csak htben ltezik. Spanyolorszgban 2007-ben eltrltk. Az USA-ban nincs is.) Nekik nem a krlttnk, vagy Eurpa tvolabbi rszein, st az orszgon bell is eluralkodott magyarellenessg elleni harc a fontos, hanem egy idegen orszg, Izrael tlhaladott mltbeli problmja, amelynek lland felmelegtsvel gy Izrael, mint a klnbz orszgokban l zsid diaszpra jabb s jabb anyagi s egyb elnyket akar kicsikarni a vilg minl tbb orszgtl. Azaz, ennek a mltbafordulsnak is jvbeli anyagi cljai vannak. Magyar szempontbl az gvilgon semmi rtelme. Hacsak az nem, hogy a szocialista-neoliberlis kpviselk ismt bizonytottk, hogy nem a magyar npet, nem az orszgunk rdekeit kpviselik a magyar Orszggylsben, de ezt enlkl is rgen tudjuk. Nekik nemcsak nem fjnak Magyarorszg sebei, hanem mg jabbakat is ejtenek rajta. Ugyanis mskor sem lttuk egyetlen jelt sem annak, hogy egyltaln "szrevettk" volna az emltett tombol magyarellenessget, a npirtst, st, ami fleg az SZDSZ-t illeti, mintha k lennnek ennek a baljs trekvsnek az lharcosai. Nem egyszeri jelensgrl van sz. Sorozatban kzlik, hogy semmi olyanra nem jut pnz, ami a lakossg helyzett javtan. Mgis 2007. november 27-n Hiller Istvn a holokauszt miatt – amihez a csendben hallra tlt, s a mg letben maradott magyaroknak semmi, de semmi kzk – jabb 21 milli dollros tmogatst nyjtott a Magyarorszgi Zsid Hitkzsgek Szvetsgnek (Mazsihisz). A magyar npnek – de szinte akrmely ms npet is emlthetnnk – ki s mikor fog krtrtst nyjtani a trtnelmi szenvedseirt, amelyek nem sorolhatk htrbb ms npeknl? Ez v janurjban pedig a kormny a trtnelmi egyhzak megrtst krte ahhoz, hogy a szerzdses finanszrozsukat pnzhiny miatt nem tudja teljesteni, de ugyanakkor a Mazsihisznek – amely mg csak nem is egyhz! – jabb ktszzmilli forintot juttatott megllapodson fell. Az ilyenfajta indokolatlan rszrehajls csak jabb s jabb alaptalan kvetelseknek nyit utat. Chicagban kilencvent zsid tll utd nemrg azzal a megbotrnkoztat kvetelssel llt el, hogy a MV fizessen nekik fejenknt tizennyolc s flmillird forint (!) krtrtst, mert eldeiket magyar vagonokban szlltottk a nmet koncentrcis tborokba. A morbidsgig merszked szgyentelensg s telhetetlensg nem ismer hatrt. Ha a bks, jobb s szebb kzs jv rdekben valaminek egyszer s mindenkorra vget kell vetni ebben az orszgban – de a vilgban is – akkor az ilyen jogtalan, zlstelen kivtelezs az. Csak remlhetjk, hogy a Fidesz-KDNP-kormny a magyar mltsg szempontjbl kezeli ezt a krdst is, felszmolja ezt az alantas anyagi rdekeket is kvet szellemi terrorizmust. Ugyanis a legnagyobb trgyilagossg mellett is csak azt szgezhetjk le, hogy az emltett gyek szerepli nincsenek a jzan eszknl: k maguk kzsen – akik adjk, s akik kapjk a jogtalan elnyket – provokljk ki a jogos antiszemitizmust. Ne rknydjenek meg a holokauszt-trvnyhozk, van ilyen is, s ppen k maguk dolgoznak az erstsn – mg az is lehet, hogy tudatosan, manipulcis clokkal – s aztn panaszkodnak miatta azokra, akiknek az gvilgon semmi kzk az egszhez, st mg arra is trvnyt akarnak hozni, hogy szv se tehessk.

E trvnymdosts egybknt eleve jogi kptelensg, hiszen meg sem fogalmazza a sajt trgyt, azaz, hogy mi a holokauszt, vagy mit kell annak tekinteni; ezzel jogi rtelemben, kzvetve s kzvetlenl is, maga a trvnymdosts tagadja a holokausztot. Vagy gy kpzelik, hogy majd minden elre gondosan kivlasztott tlkez a sajt elfogultsga foknak megfelelen eldntheti, hogy mit tekint holokauszt-tagadsnak, s tetszs szerint bntethet? Ez maga az orwelli llatfarm vilga, ha nem rosszabb. E trvnymdosts brmilyen gyakorlati alkalmazsa teht csakis s teljesen mrtkben nknyes, azaz trvnytelen lehet, mint ahogy maga az indttatsa is tekintlyuralmi s hatalmaskod meggondolsokbl fogant. Radsul trgytalan is, hiszen a holokausztot nlunk nem tagadjk; egyes trtnelmi tnyekrl s adatokrl pedig mirt ne lehetne vitatkozni? A politikai nzetek kirekesztsnek trvnyestse eleve emberek ellen irnyul, hiszen a nzetek nmagukban nem lteznek, emberek kpviselik ket. De a leglnyegesebb, amit joggal ellenez mindenki, hogy az izraeliek s a zsid diaszprk msok terhre tbb mint flvszzad mltn is tovbbi anyagi elnyket kvetelnek a holokausztrt, s ezzel ppen nmaguk alacsonytjk le ktes anyagi szintre. Ennl jobban nem is lehetne tagadni a holokausztot. A kptelensgeknek e sorozata mindennl beszdesebben mutatja, hogy itt nem az ldozatok irnti tiszteletrl, mg csak nem is politikai krdsrl, hanem kicsinyes, anyagi rdekeket kvet, s adott esetben egyben magyarellenes gyeskedsrl van sz, amit, s e trekvseket brmilyen mdon prtolkat, a legkemnyebben eltlhetnk s remlhetleg felelssgre is vonhatunk. 

Senki nem akarja msok trtnelmi bneit mentegetni, vagy egy msik np szenvedseit tagadni, de sajtunkk se tegyk egyiket sem, mg szavakban sem, nemhogy a magyarsgot megalz trvny formjban! Aki nem gy gondolkodik, azokat ne vlasszuk meg az rdekeink kpviseletre, hanem tvoltsuk el a bizalmunkbl szrmaz hatalomtl minl messzebbre. Ez nemcsak elvitathatatlan jogunk, hanem megkerlhetetlen s elodzhatatlan ktelessgnk.   

A magyarsg megmaradsnak biztostsa miatti knyszerhelyzetben mostantl neknk is jobban meg kell nzni, hogy ki kicsoda, szakmailag mit tud, s mire kpes. k is alaposan megnzik, hogy kit fogadnak be maguk kz. Ezrt ne vegye ezt senki semmifle anti- izmusnak, mert nem az, de minden dntsi lehetsgtl messze kell tartani azokat, akik Magyarorszgon a magyarsg, s ezzel az embersg fl emelik a kisebbsgi, mivoltukat, vagy a mssgukat, s mindent, ami nem termszetes, mindenkit, aki nem magyar. Sem a trtnelmi mltra, sem a szrmazsra hivatkozva nem szabad eljogokat kvetelni, vagy nyjtani; csak akkor lesz trsadalmi bke, ha a jogait s a ktelezettsgeit tekintve mindenki egyenjog llampolgr, idertve azokat is, akik nem magyarok, illetve nem magyarnak, vagy nem csak magyarnak tartjk magukat. Azt azonban nekik is sz nlkl tudomsul kell vennik, s alkalmazkodniuk kell hozz, hogy magyar Magyarorszgon lnek. Ne kerlhessenek eltrbe azok, akik gtlstalanul csak a sajt, vagy egy szk kis csoport boldogulst keresik. s ebben se lsson senki semmifle diszkrimincit, mert valjban az egyn is – minden egyn! – csak akkor boldogulhat, ha az orszg boldogul. A mindenkori kormnynak pedig azt kell tudomsul vennie, hogy aki az ilyen s hasonl vrlzt igazsgtalansgok ellen tiltakozik, az nem szlssges, nem antiszemita, nem nacionalista, hanem magyar hazafi. Azok ellen kell trvnyt hozni, akik ezekkel az elvekkel szembehelyezkednek.

 

Neknk az orszgunk feltteleinek, npnk, nemzetnk rdekeinek megfelel ton, nevezzk magyar tnak, kell haladnunk, s ezen bell azt kell elrnnk, hogy a tke, az zlet maradjon a piacon – br ppen a mostani vlsg sorn tapasztaltuk, s a kvetkezmnyeit mg ma is nygjk, hogy ott is megbukott – de semmikppen ne engedjk behatolni az oktatsgybe, az egszsggybe, sem a szellemi s a kulturlis terletre. Els lpsknt ppen a szellemi (s testi) rombolst kell meglltani, az elbizonytalantott trsadalmat a helyes vgnyra lltani, ami – persze – nem jelentheti azt, hogy a gazdasgival vrni lehet.

Rendet, magyar rendet kell teremtennk, mert nlkle a pusztuls vr rnk. Gtat kell vetni a kvlrl rkez s a bellrl fakad, de azonos irnyba mutat bajoknak. Mindent tlltnk, jelenlegi problminkat is tl fogjuk lni, csak azt nem, ha az nfelads tjn haladunk. S mert erre az tra mr-mr rknyszertettek bennnket, a mostantl remlhetleg kedvezbb vl helyzetben, senki ne adja fel a harcot, mert azzal nemcsak nmagt temeti, hanem a nemzetet is. A neoliberlis globalista pnzgyi rendszer vilgmret sszeomlsa, a vilgmret korszakvlts kzeledse, lehetsget knl r, hogy most ne csak egyszer kormnyvltsra kerljn sor, hanem a np fokozatosan a kezbe vehesse a sajt sorsnak irnytst. Ez politikai harc krdse, de a magyarsg fennmaradsrt trsadalmi rendszertl fggetlenl kzdeni kell, s e harcot nem idszakosan, hanem folyamatosan, szntelenl kell vvnunk itthon is, a vilgban is. A magyar rtelmisgnek vgre e harc lre kell llnia, s gyzedelmesen vgig kell vinnie. Ehhez elengedhetetlen, de most mr nem elegend egyszeri, akr elgg nem is igazn mltathat btor s j kezdemnyezseket tenni (Csori Sndor: Mrciusi Charta, Csurka Istvn: A kilbals programja), hanem folyamatos s szleskren egyeztetett, a civil szervezetekre is tmaszkod politikai akcikra van szksg. Ez az llam sem gondoskodik rlunk, sem pedig a nemzetnkrl, ezrt mg inkbb felelsek vagyunk nmagunkrt s a nemzetnkrt.

 

Az j kormnynak pedig, amely azt gri, hogy "a nemzeti gyek kormnya" lesz, minden tmogatst meg kell adnunk, st ellegeznnk az ilyen irny vilgos trekvseihez, de a kormnynak ezt a legels lpseivel vissza is kell igazolnia. Ha nem ez trtnik, hanem tovbbra is a politikai csatrozs, a slyos problmk megoldsa helyett a prtpolitikai taktikzs folytatdik, a kormny s a np nem tall egymsra. Ahhoz, hogy ne ez trtnjen mindenekeltt a kormnynak kell, tudatban lennie, hogy a neki van szksge a npre (hiszen lttuk, olyan rendkvli helyzetben lesz, mint taln kevs ms kormny), nem a npnek a kormnyra, s hogy a kormnyzs nem uralkods, hanem a np, az orszg ntudatos s egyben alzatos szolglata.

 

Mindazoknak pedig, akik a kapitalizmust akartk s akarjk, egy zokszavuk nem lehet a magyarorszgi vadkapitalizmusra. Mint kapitalizmust nem brlhatjk, hiszen, az elbbiekben lttuk, e mivoltban tkletesen mkdik, a sajt lnyegt adja minden egyes vonatozsban. A nemzet, az orszg, az egyn kiszolgltatottsga ma sokkal nagyobb, a mozgstere pedig sokkal kisebb, mint az elz trtnelmi korszakban. A rendszer nem kpes, politikai akarata nincs r, hogy megoldja a np problmit. A mlt rendszerben emberarc szocializmusrl, meg egyenl eslyekrl beszltek, s taln trekedtek is r, de egyik sem valsult meg. Emberarc kapitalizmusrl azonban mg csak nem is hallunk, st a jelek szerint – ha hallgatlagosan is, de – a kapitalizmus vllalja az embertelen arct, s kifejezetten az egyenltelen eslyeken alapul. Most azonban mindezzel egytt kell lnnk. Ezrt rthet, hogy nmagban ez a tny, s e tny lttn tett vitathatatlan megllaptsok, a levonhat sajnlatos kvetkeztetsek fjdalmat okoznak azoknak, akik a rendszervltssal szintn jobbat akartak orszgunknak, nemzetnknek. De gy nekik, mint azoknak, akik eltrik a vadkapitalizmust, vagy azoknak, akik felltek a jl hangz hazug greteknek, s most mindenezek lttn fanyalognak, vagy kpmutatan nosztalgiznak, joggal vlaszolhatnnk a sajt krdskkel: Mit akarsz? Kapitalizmus van!

 

Csakhogy ezzel mi sem mennnk semmire! Ezrt nem tesszk, s ne is tegyk. Inkbb azt mondjuk, mindenekeltt embernek kell lennnk, s maradnunk, ezrt a jelenlegi trsadalmi rendszer irnti elktelezettsgnktl, avagy szembenllsunktl fggetlenl, a kormnyzati szempontbl most kedveznek tn helyzetben fogjunk ssze, s egytt tegynk a valamennyink rdekben ll vltozsokrt, segtsk el, hogy orszgunk vgre rtrhessen a senki ellen nem irnyul magyar tra!

 

                                                                           St Gbor

                                                                  nyugalmazott nagykvet

 

(Havi Magyar Frum, 2010. prilis.)

 

 
 
A goj
 
 
A goj a harmincas vek kzepn szletett egy neves-nemes nagykun vrosban, a Hortobgy szln, s itt is nevelkedett. Mindig magyarnak tartotta magt. lmban sem gondolta, s vtizedeken t mg csak nem is sejtette, hogy a magyarsga okn egyben valaki ms is. Lehetett volna brmely ms esemny, de trtnelmi vletlenknt a kubai forradalom segtette hozz, hogy megtudja: mrpedig goj is. – Mrmint a nem-gojok szemben.
De – nagykunul szlva – Ne vgjunk a dgok elibe. Mennynk csak szpen sorjba!
            A msodik vilghbor befejezdsekor tudta meg azt is, hogy munkscsaldban szletett, mivel az desapja cipszsegd volt. Egybknt maga is csak azz vlhatott volna, vagy legfeljebb cipszmesterr, ha az akkor szletett j rendszer egy-kt vig nem adja igaz nmagt, s npi kderknt nem emeli ki. A megksve tudatosult munks szrmazst csendes bszkesggel elfogadta, mert abban a vrosban, gy az szemben is, a munks a dolgoz embert jelentette, s e tekintetben nem is klnbztette meg a munkst a paraszttl, vagy az rtelmisgitl. Inkbb rezte, mintsem tudta, az a fontos, hogy mindenki becsletesen dolgozzon a maga munkakrben. s az emberek akkor mg ezt is tettk. Boldogultak is. A csaldjban mindenkinek a tiszteletre tantottk, semmifle megklnbzetst nem neveltek bel. A goj szt nemcsak nem ismertk, hanem letkben nem is hallottk.
            A csald igen szerny krlmnyek kztt lt, de ldoztak – sz szerint ldozni knyszerltek – az iskolztatsra. Nem tanult rosszul, s mr az elemi iskolban sztnsen fel-felfigyelt r, hogy a felnttek idnknt valamifle rejtlyes politikrl beszlgetnek. Kvncsisgbl egyszer ki is vette a knyvtrbl Sztlin "A leninizmus krdsei" cm – ma mr tudja, hogy szndkosan leegyszerstett politikai nyelvezeten megrt – knyvt, mgis alig rtett meg valamit is belle. Csak az maradt meg benne, hogy van egy msik vilg is, mint amiben a kzelmltig lt. Vak tapogatdzs volt ez, de llandan ott lappangott benne s krltte. Azt sejtette, hogy az ttrsg valamilyen mdon mr politika, de inkbb szrakozst, gyermeki bartkozst, sszefogst ltott benne. Szthzsrl ott s akkor sz sem volt. Aztn jtt a nagyhr reformtus nagykun gimnzium nemzetkzileg elismert nyelvsz igazgatjval, Gal Laci bcsival s kivl, orszgosan ismert tanraival. Rgi vgs, de a korral haladni akar tszakosodott – angolr
 
Cikkek
Cikkek : Amivel a kortrs ppk szembeslnek.

Amivel a kortrs ppk szembeslnek.

  2007.04.18. 20:15

Merre halad a vilg s benne a Vatikn?

 

Amivel a kortrs ppk szembeslnek

 

 

            II. Jnos Plt egyszer megkrdeztk, hogy szokott-e srni. "Kvlrl lthatan sohasem" - vlaszolta. Hallakor azonban millik srtak, knnyeiket sem titkolva, s llekben is. A ppa karizmatikus szuggesztv, sugrz szellemisg, s mindenekeltt sokarc egynisg volt. Vilgszerte tiszteltk, mivel emberknt, vagy vallsi elhivatottsgbl, ha csak szavakban, szellemiekben is, de mindenkinek - az ifjsgnak is - tudott nyjtani valamit, mert az embert, az emberi mltsgot helyezte eltrbe. Elssorban a rmai katolikus egyhz vilgpolitikai helyzett erstette azonban - amit senki nem rhat fel neki, hiszen ez a kldetse - akkor is, ha az egyszer halandk rdekben emelt szt, vagy ppen veszlyes ellenflnek bizonyult szeld megnyilatkozsaiban is. Lengyelsgt hangslyozva, a npben-nemzetben gondolkodk szmra is olyan szemly volt, akire a hazafiak is - hvk, ateistk egyarnt - felnzhettek. A temetsre sajt kezdemnyezskbl elzarndokol millikat taln nemcsak vallsi indtkok, hanem az emberisget jellegtelenn, az egyneket megklnbzhetetlen tmegemberr, st trggy forml, a neoliberalizmussal sszefond glo-balizmus elleni sztns emberi tiltakozs is mozgatta, aminek a ppa szellemileg az lre tudott llni.

II. Jnos Pl blcsen lni tudott azzal a ppknak biztostott mozgstrrel is, hogy egymshoz viszonytva, s a rszletekben nem felttlenl ragaszkodnak a folytonossghoz, mikzben azonban szigor prioritssal gyelnek az egyhz rdekeire s folytonossgra.

 

Teljessgre nem trekedve, vessnk egy pillantst r, hogy a kortrs ppknak mi mindennel kell szembeslnik, milyen politikai jtszmk zajlanak krlttk, s mindezt elssorban abbl a szempontbl vizsglva, hogy az emberisget fenyeget globalizmus (minstsk neoliberlisnak, vagy neokonzervatvnak) elleni harcban a rmai katolikus egyhz ma ellenfele, vagy szvetsgese a nemzeti rdekekrt kzd hazafias erknek. A vallsi krdsek is trsadalmi krdsek, ezrt nem kerlhetjk kifejezett vallsi tmk trgyalst sem, ellentmondsaikkal s krdjeleikkel egytt, de vilgi, politikai szempontbl kzeltjk meg ket.

 

 

Nvvlaszts s egyni sors

 

            A ppk nevet vlasztanak maguknak, ezzel is jelezve, hogy, hogy megsznnek magnembernek lenni, teljes s egsz letket az egyhznak szentelik, s egyben szimbolikusan rzkeltetik, hogy szellemisgben melyik eldjk irnyvonalhoz kvnnak igazodni. Albino Luciani 1978-ban, els zben, az I. Jnos Pl sszetett nevet vette fel, jelezve, hogy XXIII. Jnos s VI. Pl rksgt folytatja, de nem egyszer kvetjk, hanem el is tr tlk. s valban, az egyhz hanyatlst rzkelve (a kapitalizmus nem trdtt az egyhzzal, a szocializmussal kialakult a knyszer modus vivendi, az egyhz pedig vszzadokon t megtanult alkalmazkodni a mindenkori hatalomhoz), segteni akarvn a bajokon, a kiutat a bibliai szegny egyhz megteremtsben vlte megtallni. Ezrt mindenekeltt a kria, a bborosok, fpapok fnyznek, pazarlnak tlt letmdjt akarta letrni, rendet akart teremteni Marcinkus amerikai kardinlis ltal vezetett IOR (a Vatikn bankja) ktesnek tlt zelmeiben, vget akart vetni a maffival s a szabadkmves P-2 Phollyal kialakult feltrkpezhetetlen sszefondsoknak, mivel mindezek kapcsn botrnyoktl volt hangos a rmai kzlet. ppen msnap akarta bejelenteni dntseit, amikor - 33 napi ppasg utn - a hivatalos kzlemny szerint szvelgtelensgben meghalt. David A. Yallop - maga is a pspki konferencia katekizmus titkrsgn dolgozott - "Isten nevben?" c. knyvben tnyek sokasgval prblja megalapozni a gyant, hogy az emltett okoknl fogva sszeeskvs ldozata lett, kls s bels ellenfelei megmrgeztk, s azzal is rvel, hogy a ppa szemlyes orvosa sem erstette meg a hivatalos diagnzist. A Vatikn elzrkzott minden kommentrtl. Az ide is vonatkoztathat egyetlen megnyilvnulst magtl II. Jnos Pltl hallhattuk, aki egy hnappal az 1978. oktber 16-i beiktatsa utn, a krdsben llst nem foglalva, de semmit ki ne zrva, gy kommentlta sajt helyzett: "Az eldmnek megmondtk, hogy mit s mikor kell tennie. Ez lehetett az oka az ideltti hallnak. Nekem ne mondjk meg, hogy mit kell tennem s mikor. n leszek, aki dntk. Nem hagyom, hogy megljenek". (Sbado, 2005. prilis 8.)

s Karol Wojtyla, az els szlv, flvezred utn az els nem olasz ppa, elrte, hogy a vilg mr msnap ne Karol Wojtilt, hanem a ppt lssa benne. Kifel, mintegy a folyamatossgot rzkeltetve, 264. ppaknt, a II. Jnos Pl nevet vette fel, hogy befel, az egyhz letvitele, gazdasgi-pnzgyi tevkenysge tekintetben, az eldjtl eltr politikt folytathasson: neki nem volt idelja a szegny egyhz, hagyta viszonylag szabadon folyni mindazt, amit eldje meg akart vltoztatni. Mg Lengyelorszgban vlasztott jelszavnak ("Totus tuus" - Egszen a tid) s ppai gyakorlatnak egysge nehezen engedte lttatni az egyhz annak kvetkeztben folytatd lappang vlsgt, hogy sok vezetje tlsgosan alkalmazkodik a val vilg knyelmhez. Vallsi krdsekben, ahogy sokan fogalmaznak, konzervatvabb volt, mint XXIII. Jnos, vagy VI. Pl, kemny kzzel elfojtott minden "tvelygst". Az egyhzon bell egyltaln nem volt a prbeszd hve, st a kt nagy eld f mvt, a II. Vatikni Zsinat tmutatsait - amelyek kidolgozsban pedig bborosknt maga is tevlegesen rszt vett - is inkbb csak az egyhz kzleti s nemzetkzi szerepnek aktivizlsban kvette, de a bels reformok irnyba mutat ajnlsokat halasztotta. Mindebben hangos tmogatsra s csendes ellenzsre egyarnt tallt az egyhzon bell.

Ez is magyarzhatja, hogy mint egyetlen ms ppa, sem rte el a katolikusok, de mg az egyhzi vezetk monolit egysgt sem. Viszont vitathatatlan vilgmret konszenzust rt el a bke vdelmben, s ez vilgi s vallsi konszenzust egyarnt jelentett, s az egyhz ersdsvel, tekintlynek nvekedsvel jrt. A rmai katolikus egyhz ktezerves trtnetben ezrt a harmadik ppa, akinek nevhez hozz kvnjk tenni a "Nagy" jelzt, s felmerlt gyors szentt avatsnak az ignye is, amit lengyel zarndokok kezdemnyeztek. Nem is tnt valsznnek, hogy a kria "enged az utca nyomsnak", hiszen gy komolytalannak tnhet. Mivel azonban a bborosok egy csoportja is gy foglalt llst, az j ppa bejelentette, hogy soron kvl elindtja boldogg avatsnak eljrst; ez elfelttele a szentt avatsnak, ami azonban ltalban tbb vre elhzdik. 

            Kvlrl logikusnak tnt volna, hogy Ratzinger, mint II. Jnos Plhoz igen kzelll szemlyisg, s a nv tekintlyt kihasznlva, a III. Jnos Pl nevet vegye fel. mgis, nyilvn kell mrlegels nyomn, tartzkodott ettl. Ez azonban se nem tmasztja al, se nem krdjelezi meg a folyamatossgot, hiszen a nvvlaszts csak hasonulsi trekvst jelez. Joseph Ratzinger dntse a XVI. Benedek nv felvtelre azrt figyelemre mlt, mert Benedek - Eurpa vdszentje. Ez szimbolikusan utal r, hogy Eurpa a ppa figyelmnek kzppontjban fog llni, ami knyveibl s megnyilatkozsaibl is kitnik. Akrcsak nveldje, XV. Benedek, aki az I. vilghbor megrzkdtatsai kzepette igyekezett elsegteni a bkt, ellenezte a gyarmatostst, eltlte az igazsgtalan trianoni bkeszerzdst (ki is hagytk a Szentszket a bketrgyalsokbl, pedig lehet, hogy Magyarorszg sorsa is mskppen alakul, ha jelen van), s eltrte, hogy a vilgiassg fel orientld keresztnyek politikai prtot hozzanak ltre, azzal a felttellel, hogy nem hivatkozhatnak a Vatiknra s a templomokat nem hasznlhatjk sajt cljaikra.

A ppasg trtnetben ismert tbb mint tven egyhzszakadssal fenyeget ellenppa vlaszts is, amikor valakit egy ppval, vagy irnyzattal szemben vlasztanak meg, illetve nmagt nevezi ki. A kzpkorban voltak idszakok, amikor nem is lehetett eldnteni egyrtelmen, hogy ki a ppa s ki az ellenppa. Ma mr azonban elfogadott llspont, hogy akit hivatalosan ellenppnak neveznek ki, azt az egyhz automatikusan kikzsti s kitkozza. II. Jnos Pllal szemben mindkt legutbbi ellenppa - taln nem is vletlenl - az USA-ban jelentkezett: Lucian Pulvermacher (XIII. Pius), 1998-ban nevezte ki magt Montanban, s Justin Vermilliont (XIV. Sextus), 2003-ban vlasztottk meg Indianban.

            A ppk egyni sorst, megvlasztsukat kveten fleg sajt szemlyisgk hatrozza meg: lemondhatnak, de folytathatjk kldetsket hallukig is. letk nem elhanyagolhat veszlyeknek is ki van tve: kzismert, hogy jelents szmban vltak gyilkossg ldozataiv. A fenyegetseknek II. Jnos Pl is tudatban volt: volt az els s egyetlen ppa, aki olyan vilgi tettre merszkedett, hogy letbiztostst kttt. Nem volt alaptalan: annak idejn nem krtltk vilgg, de a rendrsg sszesen 23 ellene tervezett mernyletet histott meg. 1981-ben azonban a trk Ali Agca slyosan megsebestette; alighogy felplt, els dolga volt felkeresni a brtnben mernyljt s megbocstani neki. Megldotta a spanyol papot is, aki az egyik portugliai ltogatsa sorn le akarta szrni, de a biztonsgi szolglat idben lefogta. Szles krben elterjedt hiedelem, hogy Ali Agca mgtt vgs soron a szovjet KGB llt, erre azonban a legkisebb bizonytk sem kerlt el. Ez egybknt is csak a logikus logika szerint tnhet valsznnek, m a politikban sokszor az illogikus logika rvnyesl. Napjaink ttteles, szvevnyes, manipullt esemnyeit ismerve, nem lenne meglep, ha egy szp napon kiderlne, hogy a szlak egszen mshova vezetnek. A ppa gondolatait nem lehet valamelyik vilgi ideolgira visszavezetni: a hirdetett clok, jelszavak ugyan inkbb a szocializmus hangoztatott elveivel mutatnak nmi kzelisget, de a gyakorlati tevkenysg egyrtelmen a kapitalizmushoz idomul. II. Jnos Pl azonban megkrdjelezte a ktplus vilgrend mindkt plust, s ezltal gy tnt, hogy egyrtelmen nem llt oda egyik mg sem; lehet, hogy ezrt akartk meggyilkolni.

            A ppk megvlasztsuk pillanatban nem felttlenl rendelkeznek ltalnos elismertsggel s tekintllyel, st mindkt kortrs ppt ellenrzsekkel fogadtk. Amikor bejelentettk Karol Wojtyla nevt, a Szent Pter tren vrakoz sokezres tmeg megdermedt, s a lersok szerint mg olyan kiltsok is elhangzottak, hogy "Nger!" Ratzinger megvlasztsa pedig Brazliban, a legnagyobb katolikus orszgban, vltott ki nemtetszst; az Interneten tizentezer brazil tiltakozsa jelent meg. Nhny nmet egyhzi szemlyisg is "katasztrfnak" minstette a megvlasztst. A vilgban mshol is nagy volt a vrakozs egy harmadik-vilgbeli ppa irnt, akiben az egyetemessg rvnyeslst ltnk. Egyesek, kztk mg Ratzinger fpap btyja is, mindezek okn - fleg kora s egszsgi llapota (agyvrzsen esett t) miatt - megkrdjelezhet megoldsnak tekinti a megvlasztst.

            A 78 ves XVI. Benedeket tbb kommentr is tmeneti ppnak tartja. m XIII. Let ugyancsak 78 ves korban vlasztottk meg, ezrt kifejezetten tmenetinek tekintettk, mgis 25 vig llt az egyhz ln. Nevhez ktdik az a szellemes anekdota, hogy amikor 100. letvhez kzeledett, titkra gy fohszkodott: "Brcsak szentsge megrn a 100 vet!", mire a ppa: "h, ember, ne szabj hatrt az isteni gondviselsnek", s 103-ves korban halt meg. XXIII. Jnost is tmenetinek vltk, mgis a nevhez fzdik az egyhzban legforradalmibb esemnynek minsl II. Vatikni Zsinat. De ki gondolta volna, hogy II. Jnos Pl tbb mint 26 vig fog a Vatikn ln llni. Br kivtel mindig addhat, a gyakorlat azt mutatja, hogy egy ppt sem szabad tmenetinek tekinteni.

 

 

A ppa hatalma   

 

            II. Jnos Pl ppasga alatt a katolikusok szma mintegy 40%-al nvekedett, s jelenleg egymillird szzmilli katolikus l a Fldn: kzel felk Latin-Amerikban s Afrikban, ahol szmuk nvekszik; Eurpban pedig lassan zsugorodik mind a papok, mind a hvk szma. Mgis csak kisszm fekete bboros van, de huszonkt olasz s a ppk tlnyom tbbsge is olasz volt. Az 53 orszgbl rkezett ppavlaszt bborosok sszettele is ezt az arnytalansgot mutatta: 58 eurpai, 35 amerikai (ebbl 21 latin-amerikai), 11 zsiai, 11 afrikai 2 ceniai. II. Jnos Pl azzal biztostotta a folyamatossgot, hogy 171 j pspkt, kztk a 117 ppavlaszt bborosbl 116-ot nevezett ki (Ratzingert mg VI. Pl nevezte ki bborosnak).

            1978 kivtelesen mozgalmas volt az egyhz letben, mert egy v alatt hrom ppja volt: meghalt VI. Pl, majd az utdja, I. Jnos Pl, s ekkor vlasztottk meg II. Jnos Plt. Az 1978-as ppavlasztskor kialakult eslylatolgatsi rangsorban 5 ts, 4 ngyes jellt szerepelt, Karol Wojtyla a 8 kettes kztt volt, de a hetedik szavazsi menetben mgis t, az akkori krakki rseket vlasztottk meg. Egyes elemzsek szerint azrt, mert az eslyesebb olasz jelltek nem tudtak kompromisszumos megllapodsra jutni, de szerepet kaphatott a vilgi politika, azaz a vilgpolitika is, nevezetesen az a krlmny, hogy Wojtylnak "vasfggny mgtti" tapasztalatai voltak, hiteles szemlynek tnt a kommunizmus s az egyhzban fejt felt "felszabadtsi teolgia" elleni harcban. Sok elemz Brzezinskynek is szerepet tulajdont megvlasztsban. Bizonytk nem kerlt el, de akadnak r mrvadnak tekinthet utalsok a politikai irodalomban. A legfbb bizonytk, hogy Wojtyla jrszt be is vltotta e remnyeket, br nllsult, s brlatval nem kmlt senkit, azokat sem, akiknek netn kze lehetett megvlasztshoz.

II. Jnos Pl, mint ppa, s mint a Vatikn llamfje nem tartotta magt tvol a politiktl. Mindent megtett, a lengyel Szolidarits anyagi-politikai segtstl kezdve az lete vgn bekvetkezett ukrn narancsszn "forradalom" tmogatsig, mindenfle totalitarizmus ellen, de lesen szembeszllt az USA Afganisztn s Irak elleni agresszijval is, s arrl sem feledkezett meg, hogy mindezt elssorban a katolikus egyhz tekintlynek, ellenfelei megfogalmazsa szerint az egyhz totalitarizmusnak nvelsre hasznlja. Nzeteit 14 enciklikban fogalmazta meg. Nem tekinthet vletlennek, hogy a legels, szocilis enciklikaknt ismert mve, a munka s a munksok megbecslsrl szl, s ms enciklikiban a semmivel nem igazolhat eljrsok kz sorolja a dolgozk kizskmnyolst, amivel szemben elismeri a munksmozgalom jogossgt, st kijelenti, hogy a szakszervezetek a trsadalmi let nlklzhetetlen tnyezi, de figyelmezteti ket, hogy ne trekedjenek a hatalom megszerzsre, ne kerljenek politikai befolys al, azaz, maradjanak meg a tks rendszer keretein bell. II. Jnos Pl volt az els ppa, aki - az emberisg ltt vdelmezve - nagy fontossgot tulajdontott a krnyezetvdelemnek is. Az egyhz trtnetben elszr a nknek is szentelt egy teljes enciklikt. Ezek az enciklikk az egyhz szmra nemcsak biztos vallsi, hanem vilgpolitikai referencit is kpezhetnek a jvben, ha akarja, s ha kpes lesz tartania magt hozzjuk.

rdekes, hogy II. Jnos Pl a misztikus mlthoz is vissza-visszatrt. Tbbszr vgzett rdgzsi szertartst, tovbb 482 szentet s 1337 boldogot avatott, azaz sszesen tbbet, mint az eltte uralkod 32 ppa.  Ms krdsekben is ment a maga tjn: az kumenikus tevkenysge trtnelmi jelentsg volt, de ppen a legjelentsebb egyhzak, a protestns s az ortodox egyhz vonatkozsban nem jrt a vrt eredmnnyel, mivel a katolikus egyhz primtushoz ragaszkodott, mg a partnerek az egyenrangsghoz. (Ratzinger e tekintetben mg kvetkezetesebbnek tnik az eddigi rsiban.)

Tevkenysgnek jellemz s nagy visszhangot kivlt mozzanata volt, hogy bocsnatot krt az emberisgtl a katolikus egyhz olyan trtnelmi tvedsei, bnei miatt, mint a kereszteshbork, az inkvizci, az indinok erszakos trtse, a zsidk ldzse, az ortodoxokkal, a protestnsokkal s az angliknokkal trtnt szakts, stb. "Az emlkezet megtiszttsnak" jelszavval tbb mint szz esetben krt bocsnatot, de mindig a rgmlt bneirt, e bocsnatkrseknek nem voltak gyakorlati kvetkezmnyei, nem jrtak a mlt feltrsval, s eldjei felelssgre sohasem trt ki. Opponensei ezrt mr letben rmutattak, hogy tevkenysge nem mentes az ellentmondsoktl, mivel kifel eredmnyesen harcolt az emberi jogokrt, az egyhzon bell azonban szigor vallsi fegyelmet kvetelt meg, ami gyengtette a kifel mutatatott prbeszd-kszsgnek tartalmassgt. Megindtan beszlt a nk mltsgtl, kln enciklikt is adott ki rluk, de felszentelsket nem engedlyezte. A csald szentsgrt harcolt, de a papokat sem engedte csaldot alaptani, pedig a hzassg a ht szentsg egyike (keresztsg, brmls, oltri szentsg, bnbnat, utols kenet, egyhzi rend s hzassg). A vilgi hvket tmrt Opus Deire (amellyel mr krakki rsek korban j kapcsolatokat alaktott ki, ksbb pedig szentt avatta az alaptjt) s ms konzervatvnak minstett vallsi csoportokra tmaszkodva, kikzstett tbb mint 140 "tvelygt", kztk Hans Kng svjci teolgus kollgjt.

Kng a ppa halla utn "A ppa ellentmondsai" c. kiss elfogult cikkben elemezte II. Jnos Pl tevkenysgt. Elssorban is azt veti a szemre, hogy eltrt a II. Vatikni Zsinat (1962-1965) szellemtl, amely demokratikusabb kvnta tenni az egyhz antidemokratikus rendszert, melyben "ugyanaz a vatikni szerv az gyvd, az gysz s a br", holott a zsinat a kollegilis dntsi mechanizmus kialaktst szorgalmazta. Megltsa szerint az emberi jogok, a nk helyzete, a clibtus, a szexualits, az kumenizmus, stb. krdseiben a ppnak a vilg fel mondott szavai s a bels eljrsa kztt ellentmondsok vannak. Nehezmnyezi, hogy a ppa sohasem beszlt a maffival s a szabadkmves pholyokkal kialakult kapcsolatokrl, amelyek tisztzsval az eldje ksrletezett.     

II. Jnos Pl npszersgt nem nvelte az sem, hogy a "Felszabadts Teolgijnak" (a szegnyek s nyomorultak trsadalmi felszabadtsrt kzd, a fegyveres harcot is vllal papok ideolgija) kvetit, kztk a brazil Leonardo Boff volt hallgatjt eltiltotta. A vilgi politikbl tudjuk, ahol trvnyestik az eszmk kirekesztst, ott az emberek kirekesztst kezdik el, hiszen az eszmk az emberi agyban keletkeznek. Ezrt vltott ki nagy s ellentmondsos visszhangot a tbb mind 40 knyv szerzjnek, Latin-Amerikban risi tekintlynek rvend Boffnak szilenciumra tlse a Ratzinger kardinlis vezette vizsglat alapjn. II. Jnos Pl hallakor interj kszlt Boffal is, amelyben leszgezte, hogy nem rez kesersget, de kitartott mellette, hogy a Vatikn csak teoretikus perspektvban beszl a szegnyekrl, hogy a ppavlasztk kztt egyetlen olyan psztor sincs, akire most az egyhznak szksge lenne, s hogy "Ami Rmban, elssorban a kriban szlelhet, az a flelem. Flelem a vilgiaktl, nagy flelem a nktl, flelem a szegnyektl s a Harmadik Vilgtl, flelem a kritikus s a szabad gondolkodstl…" (El Pas, 2005. prilis 11.) s hogy az j ppnak, a flelem helyett tbb hittel kellene rendelkeznie. Aloiso Lorscheider brazil kardinlis diszkrten, de szintn nagyobb bels demokrcit (Ne a kardinlisok, hanem a pspkk legyenek ppavlasztk, ket pedig a nemzeti pspki kar vlassza meg, ne a ppa nevezze ki) s az egyhz szerepnek jrafogalmazst ignyli nyilatkozataiban.

 

A vilgpolitikban II. Jnos Pl sokkal nyitottabb volt: mindig a bkt s a trsadalmi igazsgossgot tartotta szem eltt, s - a brlatt soha el nem hallgatva - a szeretet nyelvn beszlt mindenkivel, idertve sajt hazja kommunista miniszterelnkt Jaruzelskyt, de Strossner paraguayi, vagy Pinochet chilei dikttort, Fidel Castrt, vagy akr az amerikai elnkket, de a volt szocialista orszgok vezetit, kztk Kdr Jnost is. Rendthetetlenl kitartott amellett is, hogy a globalizmus s a neoliberalizmus nagyobb krokat okoz az emberek lelkben, mint brmelyik elz rendszer. Ezzel ellensget is bven szerzett magnak a nemzetkzi pnzgyi s politikai krkben. S br tudta, s hirdette, hogy a szegnysg a legnagyobb ellensg, azt nem engedte, nem engedhette meg magnak, hogy politikai llsfoglalsa tkeellenessgbe csapjon t. A kett kztt kellett lavroznia. Utdjnak is gy kell elvennie a tktl, hogy azt mg eltrje, de mgis annyit, hogy azzal megakadlyozhassa a szegnysg lzadst.

Megjelent olyan tveszme, hogy a ppa f szerepet jtszott a szocialista orszgokban bekvetkezett rendszervltsban. Gorbacsov mg azt is kijelentette, hogy a Berlini Fal leomlsban II. Jnos Pl jtszotta a meghatroz szerepet, mintha felejttetni akarn, hogy abban neki magnak volt fszerepe. A trtnelmi tnyek azt bizonytjk, hogy a ppnak mindebben volt ugyan szerepe, hiszen sszhangban politizlt Reagennel, de szocializmusellenes harcnak kevs sikere volt Gorbacsov s a mgtte ll erk megjelensig. Az viszont tagadhatatlan, hogy a lengyel szocialista rendszer sszeomlsban olyan szemlyes szerepet jtszott, amely meghaladta az egyszer kataliztor szerept. Mgis maga Jaruzelsky akkori lengyel elnk is leszgezi a ppa hallakor adott interjjban, hogy a ppa sem szovjet, sem lengyel hatsgok fel nem tett lpseket, de megldotta s mindenben segtette a Szolidarits szakszervezetet 1981-ben, majd a 90-es vekben minden eszkzzel tmogatta a rendszervltst, de vta a Szolidaritst a radiklis lpsektl, ezrt "gy beszlni a ppa szemlyrl, mint aki lehetv tette a kommunizmus bukst, vulgris leegyszersts." (El Pas, 2005. prilis 8.)

 

A ppnak jelents a gazdasgi hatalma is; a vilgon minden egyhzi vagyon, az llamoktl kapott juttats, a hvktl rkezett adomnyok, stb. az felgyelete alatt van. (Nhny vvel ezeltt 40 millird dollrra becsltk). Az egyhzi vagyon azonban nem magntulajdon. A ppa, "az egyhz szolgja" minsgben csak kezelje e hatalmas vagyonnak, s a nemzeti egyhzi vezetk is csak vagyonkezelnek minslnek. Az egyhzi vagyonnak teht kifel nincs tulajdonosa (egyes teolgusok rtelmezsben maga az Isten a tulajdonos), ezrt nem, vagy nehezebben ellenrizhet, adztathat, stb. Nem is hallottunk mg pnzgyi vlsgrl a Vatiknban, de arrl sem, hogy az olajr-robbans, vagy brmi ms oda is "begyrzne". A Vatikn bankjnak (azt tartjk rla, hogy tljr a maffia eszn is) mrlegt is kevesen ismerik, br az utbbi idben olyan hrek jrnak, hogy a dollr gyenglse kellemetlensgekkel jr szmra, deficitrl is sz esik, ez azonban bels okok kvetkezmnye. A vilg leggazdagabb embernek tartott Bill Gatest meg lehetett brsgolni, adzik is, de a katolikus egyhzzal ezt nem lehet megtenni. A globlis tknek, idertve a Nemzetkzi Valutalapot is, klnsen fj, hogy mg befolysolni sem igen tudja ezt a hatalmas tkt. Ezen az alapon les ellenttek alakulnak ki, amelyekrl azonban mindkt fl "diplomatikusan" hallgat, ezrt a vilgkzvlemny e krdsben szinte teljesen tjkozatlan. A Vatiknnak olyan ppa kell, aki megvja s szaportja a vagyont, vllalja az egyhzi tulajdon vdelmt, alkalmazza ezt az risi anyagi ert, amelyrl a vilg nem tudja, hogy hol, mikor, milyen clok rdekben s kik fektetik be, sem azt, hogy mennyi s milyen formj hozama van, s az kiket szolgl.

            A ppnak teht ez egyhzon bell mindenhat szerepe van, s lthatjuk, ha megrti a trtnelem szavt, a vilgi szerepe vetekedhet, netn meg is haladhatja a legkiemelkedbb politikusokt.

 

 

Vilgpolitikai jtszmk

 

II. Jnos Pl azt szokta mondogatni, ha a hvek nem jnnek a pphoz, a ppa megy el hozzjuk. s, eldjeitl eltren, ment is. Aktvabb kzszereplv vlt, mint az ismert vilgpolitikusok, s velk szemben megvolt az a hallatlan elnye, hogy neki elhittk: azt mondja, amit gondol.

A ppa, az egyhzf, s egyben a Vatikn llam feje, megrtette korunk kihvsait s szaktott a tvolsgtart bezrtsggal. Egy ppa sem utazott ennyit: 104 klfldi tja sorn 129 orszgban jrt, amivel az egyhz egyetemessgt is szemlltetni akarta. A Vatiknban az ltala is megmosolygott vicc jrta: "Mi klnbsg van a Mindenhat s II. Jnos Pl kztt? - A Mindenhat mindenhol jelen van, de mindezeken a helyeken a ppa mr megfordult." m mindenhol mgsem jrt: gy Moszkvban s Pekingben sem, pedig Moszkvba kifejezetten szeretett volna eljutni. A keresztnysg ortodox szrnyt kpvisel orosz pravoszlv egyhz azonban nem tallta rettnek r az idt. Az els szlv ppt Oroszorszgban nem politikai, hanem jelents mrtkben anyagi ellenttekre visszavezethet vallsi okokbl nem fogadtk. 1996-ban felmerlt, hogy Magyarorszgon tallkozik II. Alekszij ptrirkval, de az orosz fl visszalpett. Pedig Gorbacsov 1989-ben (ksbb Jelcin, majd Putyin is) meghvta a ppt Moszkvba, s a Szovjetuni 1990-ben felvette a Vatiknnal a diplomciai kapcsolatokat. Ebben a jtszmban vesztett a ppa, az ortodox egyhz is, taln mg Oroszorszg is. A ppa viszont fogadta Gorbacsovot, Jelcint s Putyint is.

            Magyarorszgot 1991-ben s 1996-ban ltogatta meg, de mg krakki rsekknt is jrt nlunk. Nem felejthetjk, hogy Debrecenben megkoszorzta a protestns magyar glyarabok emlkmvt. Szmos levelet intzett a magyar papsghoz s hvekhez, odafigyelt orszgunkra.

Magyar s erdlyi rszrl remny s igny volt r, hogy romniai ltogatsa sorn menjen el Erdlybe is. A romn ortodox egyhz azonban azt a felttelt lltotta, hogy csak Bukarestbe utazhat, s a ppa elfogadta a korltozst. Ezzel kapcsolatban a Magyarok Vilgszvetsgnek Erdlyi Trsulata gy foglalt llst: "Most, a magyar keresztnysg millenniumnak kszbn, az erdlyi magyar katolikus hvek krsnek esetleges elutastsa vagy elhrtsa fjdalmasan rinti a Szent Istvn-i keresztny rksget magnak vall tizentmillis keresztny magyarsgot. Ha mindezek ellenre gy kerlne sor szentsge II. Jnos Pl romniai ltogatsra, hogy elkerln erdlyi hveit, akkor csatlakozunk azokhoz az erdlyi pspkkhz, akik e krdsben mr nyltan llst foglaltak, s sok szzezer hitsorsosunkkal egytt gy imdkozunk: 'Mintsem ez a mltnytalansg megtrtnjk, inkbb maradjon el a tervezett ppai t!' Tesszk mindezt a mltnyossg, az igazsg s a szeretet jegyben, a keresztny rtkrendbe vetett rendthetetlen hittel."

            A ppa ennek nem tett eleget, de a trtnelembl ismert, hogy a Vatikn a nemzeti elemre nem helyez hangslyt, mert gy tli meg, hogy annak eltrbe kerlse ellentteket szlhet, s ezzel gyenglhet maga az egyhz. Adott pillanatban fontosabbnak tekintette a kapcsolat felvtelt egy ortodox egyhzzal, mint az Erdlyben felgylemlett hatalmas problmk enyhtst, mint ahogy a felmerl igny ellenre tartzkodott attl is, hogy magyar pspkt nevezzen ki Szlovkia magyarlakta terletre. Ez nem jelentett semlegessget, mert a 80-as vek vgn, amikor a falurombolssal egytt tetfokra hgott a magyarok ldzse, a ppa nyilatkozott az erdlyi magyarsg rdekben, a gyulafehrvri pspksget rseksgi rangra emelte (ezzel kikerlt Bukarest irnytsa all), az erdlyi ltogatsrl trtnt lemonds mgis fj dnts volt, mivel azta is tart a romn ortodox egyhz erszakos trfoglalsa. A mindenkori kormnyok szemet hunynak felette, hogy a trvnyeket megszegve, erszakosan birtokba veszi a magyar katolikus s reformtus ingatlanokat. Az 1989. janur 1-i szoksos vi nyilatkozatban azonban a ppa, magyar rszrl kiindult kezdemnyezst elfogadva, beszlt a kisebbsgek szereprl, kln emltst tve a magyarokrl, aminek nagy hazai (az Orszggyls munkjt megszaktva jelentettk be) s nemzetkzi visszhangja, hatsa volt.

 

II. Jnos Pl az Atlanti centl az Urlig terjed egyeslt Eurprl beszlt, kvetkezetesen prtfogolta az sszeurpai egysget. A berlini fal leomlst kveten Csehorszg, Nmetorszg, Lengyelorszg, Magyarorszg, Szlovkia s Ukrajna llamfinek tadott zenetben figyelmeztette az eurpaiakat, hogy "ne hagyjanak egyetlen, a legkevsb ers llamot sem azon az egysgen kvl, amelyet ptenek".  Ht vvel utna volt btorsga rmutatni, hogy Eurpban j falakat emelnek, s az egysges Eurpa hvei, nem olyan Eurprl lmodtak, mint a formld. A gondolatot folytatva, az eurpai alkotmny alrsakor a lengyel elnkhz kldtt zenetben leszgezte: "A Szentszk, s n szemlyesen, erfesztseket tettnk e folyamat fenntartsra, hogy Eurpa kt tdvel llegezzen, Nyugat s Kelet szellemben." Tbbszr emltette, hogy az alkotmnynak szlnia kellene a keresztny rksgrl (amit az EU-n bell az Eurpai Npprt szorgalmazott), de nem figyelmeztetett kell sllyal a veszlyre, hogy az alkotmny engedmnyt tve az eurocionizmusnak, az iszlmnak, Eurpa mltjt megtagadva, a keresztnysgrl, vagy a katolicizmusrl emltst sem tesz. Nem elg hatrozottan mondta ki, hogy nincs eurpai identits a keresztnysg szerepnek emltse nlkl. A keresztnysg ugyan nem Eurpban szletett, de itt jelents szerepet jtszott (a katolicizmus viszont innen indult vilghdt tjra), ezrt Eurpnak nyugodtan szembe kellett volna nznie nmagval. Robert Schuman, az egyeslt Eurpa egyik atyja mg azt is kijelentette, hogy "Eurpa vagy keresztny lesz, vagy nem lesz tbb Eurpa". Errl lehetne vitatkozni, de nem is a keresztnysg rtelmetlen felmagasztalsra, vagy brlatra lett volna szksg, hanem a trtnelmi tnynek a leszgezsre, hogy az eurpai kultrnak, letnek vszzadokon t szerves rszt alkotta, s Eurpa trtnete rthetetlen, identitsa megfogalmazhatatlan a keresztnysg szerepnek emltse nlkl, idertve annak minden pozitvumt s negatvumt. A katolikus egyhz nem beszl zsid-keresztnysgrl sem, amit bizonyos erk szerepeltetni akartak az eurpai alkotmnyban. E fogalmat a "politikailag korrekt" eurpai politikusok "fedeztk fel", de semmi szksg r, hiszen a keresztnysg egyetemes s ppen a zsid-keresz-tnysg erszakolt bevezetse vinne rasszista elemet a keresztnysg fogalmba.

Utlag, amikor a ppa fogadta a lengyel elnkt, megjegyezte: "Annak ellenre, hogy az eurpai alkotmnyban nincs kifejezett utals a keresztny gykerekre, … hiszek abban, hogy az Evanglium alapjn kidolgozott rk rtkek tovbbra is inspirljk azoknak az erfesztseit, akik vllaljk a felelssget kontinensnk arculatnak kialaktsrt" s arra krte a keresztnyeket, hogy "folytassk az evangliumi fermentumok bevitelt minden eurpai intzmnybe".    

            Mindezzel sszhangban ll Ratzinger is, aki a kzelmltban jelentette meg negyven-valahnyadik knyvt "Az rtkek a nyugtalansg korban" cmmel, amelyben amellett rvel, hogy Eurpnak ismt el kell fogadnia a keresztny rksgt, amennyiben el akarja kerlni a lelki kiresedst. Ratzinger s Marcello Pera filozfus, az olasz szentus elnke, a "Gykrtelenl. Eurpa, relativizmus, keresztnysg, iszlm" c. kzs knyvkben pedig leszgezik: "Eurpa nem tud gondoskodni a sajt identitsrl, nem kpes megvdeni nmagt", s hogy "a tolerancia kzmbssgbe csap t; Eurpa dialgust akar, de nem tudja kiejteni az 'n' nvmst, reg s blcs akar lenni, de nem ismeri el a sajt felttelezett blcsessge alapjait."

 

            Ellentmondsra, krdjelre a Vatikn nemzetkzi politikjban is akadhatunk. A Vatikn mg nem rta al az Emberi Jogok Eurpai Konvencijt, s ms vilgpolitikai vonatkozsokban is akadtak elgondolkodtat jelensgek a ppa politikjban. A legutbbi amerikai elnkvlaszts eltt II. Jnos Pl, immr hatodszor az USA-ba ltogatott fpapok indoktrinlsra, s egyrtelmen szembeszllt John Kerry neoliberlis nzeteivel, kztk a homoszexualits elfogadsval (2003-ban felhvst intzett az eurpai s az amerikai trvnyhozkhoz, hogy egyrtelmen helyezkedjenek szembe az egynemek hzassgval). Megtette ezt annak ellenre, hogy Kerry az USA msodik katolikus elnke lehetett volna Kennedy utn. Inkbb a krd mellett tartott ki, br nylvn tisztban volt vele, hogy ezzel azt a metodista Busht segtette, akinek az agresszv vilgpolitikja ellen joggal hadakozott: amerikai elemzsek szerint ennyi katolikus szavazatot republiknus jellt mg sohasem kapott, s ez annak ksznhet, hogy a ppa szexulis s vallsi krdsekben elfoglalt llspontja jobbra tolta a katolikusokat.

            Anakronizmusnak hat, hogy a Vatikn jelenleg az egyetlen eurpai llam, amely diplomciai kapcsolatokat tart fent Taiwannal, minek kvetkeztben hibavalnak bizonyultak erfesztsei a kapcsolatok feljtsra a Knai Npkztrsasggal.

Kzismert az is, hogy az izraeli agresszorok egyre inkbb kiszortjk sajt hazjukbl a palesztinai keresztnyeket, akik sem a Vatikntl, sem a nyugati hittestvreiktl nem kapnak kell segtsget. Ennek fnyben az iszlm vilgban, de mshol is, rtetlensget vltott ki, hogy a Vatikn 1994-ben mgis diplomciai kapcsolatot ltestett Izraellel, igaz, ugyanekkor hivatalos kapcsolatot ltestett a Palesztin Felszabadtsi Szervezettel is.

Vallsi s vilgpolitikai szempontbl egyarnt izgalmas pillantst vetni a katolikus egyhz s a zsidk, a Vatikn s Izrael esemnyekben bvelked kapcsolatnak ellentmondsokat is rejt mozzanataira. Trtnelmi lersok szerint 1130-ban a rmai zsid uzsors Pierleoni "arannyal s trrel" elrte a ppasgot s II. Anaklt nven ellenppv vlt, s az egyhznak csak vilgi segtsggel sikerlt megszabadulni tle. Ettl kezdve a katolikus egyhz szzadokon t mg tartzkodbb s brlbb llspontra helyezkedett a zsidkkal szemben, st ismeretes, hogy Krisztus meggyilkolsval vdolta s ezrt ldzte is ket. 1965-ben azonban a Vatikn hivatalosan bejelentette, hogy a tovbbiakban nem vdolja a zsidkat Krisztus megfesztsvel, amivel az egyhzon bell sem mindenki rtett egyet, mivel gy vltk, hogy trtnelmi tnyrl van sz. Bizonyos rtetlensg fogadta azt a vatikni lpst is, hogy nyilatkozatban tlte el az anticionizmust, mint az antiszemitizmus formjt, szemben az ENSZ Kzgyls hatrozatval, amely kimondta, hogy a cionizmus a rasszizmus formja. Ellentmondsok rhetk tetten abban is, hogy II. Jnos Pl a zsid szervezetek minden tiltakozsa ellenre szentt avatta az ltaluk antiszemitnak tartott XII. Pius ppt, ugyanakkor megltogatta a jeruzslemi Siratfalat, a zsidkat idsebb testvreknek, nevezte, elment zsinaggba is. (Temetsekor sokan felfigyeltek r, hogy koporsjn nem a szent biblit, hanem csak az j Testamentumot helyeztk el, s rdekes tallgatsok folynak rla, hogy vallsi szempontbl mit akart jelenteni az szvetsg mellzse.) Vilgszerte feltnst vltott ki, hogy sok izraeli szervezet, de maga az izraeli frabbi is kvetelte a pptl M. Gibson "Passi" c. filmjnek eltlst, mivel az szerintk feljtja Krisztus zsidk ltali megfesztsnek vdjt, gylletteli, pnzimd cscselknek brzolja a zsidkat, stb. II. Jnos Plnak azonban tetszett a film s kijelentette: "Pontosan gy trtnt!". Ms forrsok szerint elhrtotta az arrogns kvetelst, kzlve, hogy a mvszeti alkotsok rtkelse nem tartozik illetkessgi krbe. A Vatiknnal kapcsolatot tart zsid szervezetek a Vallskzi Konzultcik Nemzetkzi Zsid Bizottsgban (IJCIC) tmrltek, de az utbbi vekben, az USA-ban szkel Zsid Vilgkongresszus (WJC), az IJCIC-t megkerlve, kzvetlenl kapcsolatba lpett a Vatiknnal s sajtkommentrok szerint II. Jnos Pl halla utn lobbizott, hogy Jean-Marie Lustiger, zsid szrmazs volt prizsi kardinlis legyen az j ppa. E krlmny, a kommentrok szerint, alaptalanul, de felidzte az ellenppktl val flelmet. Lustiger kereken kijelentette: "Gondolom, hogy a kvetkez ppnak nem kell II. Jnos Plra hasonltania, abszurd dolog lenne ilyesmit gondolni." (El Pas, 2005. prilis 5.) XVI. Benedek beiktatst kveten az izraeli klgyminiszter remnyt fejezte ki, hogy az j ppa "klnleges figyelmet szentel az antiszemitizmus elleni harcnak", ami valami olyasmi, mint amikor a magyar miniszterelnk egyhzi krdsekben kioktatta II. Jnos Plt. 

            A Vatikn ma mintegy 172 orszggal s az Eurpai Unival ll diplomciai kapcsolatban, tagja az ENSZ-nek s tbb mint harminc nemzetkzi szervezetnek, s kivl kpzettsg diplomciai karnak ksznheten kell tjkozottsggal rendelkezik minden nemzetkzi krdsben.

 

 

Kik s mirt tmadjk ma a trtnelmi egyhzakat?

 

            Az egyhz mindig igyekezett felhasznlni a politikai erket a sajt rdekben, ahogy azok is igyekeztek kihasznlni az egyhzat. Ez a bonyolult, ellentmondsos jtszma lland jelleggel, s klnbz intenzitssal folyik.

A globalizmussal eluralkod neoliberalizmus lesen tmadja a trtnelmi egyhzakat, elssorban a katolikus egyhzat. Vdoljk, hogy politizl, de szre sem veszik, hogy - amerikai mintra - a gomba mdra szaporod nemzetront erklcsrombol gyans eredet szektk politizlnak igazn (gylekezetekben, tv-ben, Interneten, de az utcn is), buttjk a npet, ajnrozzk a termszetellenes mssgokat, a mestersgesen felpumplt kisebbsgeket, s velk egytt politikai s jogalkot erv akarnak vlni, s kifejezetten az llamalkot nppel szemben. Az llampolgri jogok azonban egyni jogok; semmilyen csoport nem tulajdonthatja ki azokat, a politikai hatalom pedig nem adhat bizonytalan termszet csoportoknak semmilyen eljogot. Megindokolhat eljog csak az llamalkot npet illeti.

Halla utn azonnal tmadtk II. Jnos Plt is, bnl rva olyasmiket, amiket letben fel sem vetettek, bizonytva ezzel, hogy a tmads nem ellene, hanem az egyhz ellen irnyult, hogy ne merjen olyan ppt vlasztani, aki folytatja ezt a vonalat, vagy netn mg tovbb lp az emberisg ltrdekeinek vdelmben. Az amerikai neokonzervatvok klnsen nehezmnyezik, hogy tbbszr szt emelt a Kuba elleni gazdasgi blokddal, az Afganisztn s Irak elleni hborval szemben. Ugyancsak k, a cionista erkkel egyetemben megtkzssel fogadtk, hogy a ppa killt a palesztin llam gye mellett s szorgalmazta az ENSZ ltal is corpus separatumnak nyilvntott Jeruzslem nemzetkzstst. 

II. Jnos Plt Nyugaton mr halla msnapjn szmos sajttmads is rte. Kifogsoltk, hogy ellenezte az abortuszt, a mestersges megtermkenytst, az vszerek hasznlatt, s ezzel lltlag elsegtette az AIDS terjedst s a demogrfiai robbanst, kitartott a papi ntlensg mellett, ellenezte a nk felszentelst, a homo-szexualitst, az egynemek hzassgt, az eutanzit, s soroltk, soroltk. Ezek tagadhatatlan tnyek, de e tmadsok mgtt leginkbb azok az erk llnak, amelyeknek semmi erklcsi alapjuk nincs r, mert az AIDS ellenszernek kidolgozsa helyett millirdokat kltenek ms npek leigzsra, vezredes kulturlis kincseik barbr lerombolsra, nem sajnljk az erfesztseket a bakterolgiai fegyverek kifejlesztsre, sztnzik az emberisget korcsost mssgokat, stb.

II. Jnos Pl a ltogatsai sorn biztostotta a fogadit, hogy az egyhz olyan trsadalmi s gazdasgi fejlds hve, amely az egyes orszgok "kulturlis, szocilis s szellemi szksgleteit" tartja szem eltt, s kivdi "a globalizci nvekv jelensgnek" a trsadalom homogenizlst clz negatv kvetkezmnyeit. Figyeljnk a fogalmazsaira: soha nem a tks rendszer alapjait krdjelezte meg, hanem az embert megalz vonsait, s a globalizmusnak is csak a rombol jelensgeit. Megltta, hogy a globalizld tkvel szemben az llamok nem tudnak biztonsgot nyjtani polgraiknak, mg ha akarnnak sem, de sok llam - mint jelenleg a magyar is - nem is trekszik erre, azaz a fokozd nyomorsg eltrse mellett mg erklcsileg is a legmlyebbre sllyed, hiszen ppen a f feladatval nem trdik. Ezekkel szemben felhvott "a szolidarits globalizlsra", de ezt a szolidaritst is a tks rendszer keretein bell kpzelte el.

Tbbszr felmerlt, s a vilgban volt ilyen vrakozs, hogy II. Jnos Pl Nobel bkedjat kapjon, de ez nem trtnt meg, ami jabb bizonytk r, hogy ezt a djat is egyre inkbb politikai s nem rdemi szempontok szerint tlik oda.

Naivits lenne azt lltani, hogy a trsadalom rszt kpez egyhz, mint erklcsi hatalom, nem politikai er is egyben, s ignyelni, hogy csak a katolikusok hitvilgval trdjn, elvrni, hogy a Vatikn, a ppa csak vallsi krdsekkel foglalkozzon. Az egyhz napjainkban, a globalizmus szemlyisgrombol, nemzetpusztt, emberellenes politikjval szemben kifejezetten pozitv szerephez juthat, ha II. Jnos Pl tmutatst kvetve, "a szolidarits globalizcijt" lltja szembe vele. Ratzinger is kvetkezetesen eltlte a kommunizmust, de ehhez szinte mindig hozztette, hogy "ez nem igazolja automatikusan a kapitalizmus minden formjnak j voltt". Ezrt a politikai prtok rszrl tveds, ha az egyhz mltbeli, nmaga ltal is elismert hibira, bneire hivatkozssal eltlik az egyhz politizlst, hiszen befolysnl, tekintlynl, hatalmnl, vagyonnl fogva jelents, s ha gy akarja, pozitv aktul-politikai szerepet is jtszhat, ahogy az utbbi vekben lttuk is. A vilg most kimondva-kimondatlanul, de ennek folytatst vrja, remlve, hogy az egyhz szreveszi, s nem mulasztja el a kedvez trtnelmi pillanatot. Erdlyben, pldul, az intzmnyek, gy az egyhz is, a magyarsg megmaradsnak, a magyar nyelv s kultra megrzsnek egyik zloga. Mivel a nemzetek sorst rint trsadalmi, erklcsi, meglhetsi krdsekrl van sz, az egyhz jogosan lpett s lp fel mindazzal szemben, ami megbvik az emberisget fenyeget, ma mg kevesek ltal felismert, nagyon kevs hatalmas ltal tudatosan folytatott manipulcikban. A csald trtnelmi intzmnyt vdve, az egynemek hzassgt kifogsolva, a hall kultrjt vtzva, az egyhz az elfajzssal, a korcsosulssal szemben a termszetest vdi, v az erklcsi kiresedstl, s ezzel nemcsak a sajt, vagy a katolikusok, hanem az egsz emberisg jvjrt kzd.

XVI. Benedek remlhetleg ersteni fogja ezt a vonalat, kitart azon kijelentse mellett, hogy "A jsghoz hozztartozik a nemet monds kpessge." Mi sem termszetesebb, mint hogy ebben a kzdelemben, klcsnssgi alapon, megkapja a legszlesebb vilgi tmogatst.

 

 

XVI. Benedek

 

A konklv kezdett jelz nyilvnos misn Ratzinger kijelentette: "Ezekben az rkban klns llhatatossggal krjk az Istent, hogy II. Jnos Pl utn szv szerinti j psztorral ajndkozzon meg bennnket, olyan psztorral, aki Krisztus megismershez, szeretethez, az igazi rmhz vezet bennnket." Majd hozztette: “Az egyhz krdjn alapul vilgos hitet manapsg fundamentalizmusnak szoks minsteni. A relativizmus, vagyis ha a tuds mindenfle vltozandsgval hagyjuk sodrdni magunkat, ma az egyetlen elfogadhat magatartsnak tnik. A relativizmus diktatrja fel haladunk, amely nem ismer el semmifle bizonyossgot s f cljt a sajt ego s a sajt hajok kpezik." Tbbszr gy nyilatkozott, sohasem gondolt r, hogy 265. ppaknt kvese II. Jnos Plt Szent Pter trnjn, s semmit nem tett annak rdekben, hogy megvlasszk. Br a kzvlemny is a legeslyesebbek kz sorolta, mgis inkbb olyan szemlyisgnek tekintettk, akinek a szavazsban lesz dnt szerepe. Taln mg nmaga is gy rezte, hiszen a nmet zarndokok eltt ksbb gy beszlt: "Amikor a szavazsok lass alakulsa megrtette velem, hogy a guillotine felm kzeledik, … krtem az Urat, hogy szabadtson meg ettl a sorstl, de az r nem fordtott rm figyelmet." (El Pas, 2005. IV.26)

A nyolcadik nmet ppv lett bajor "pnclkardinlis" - ahogy szlhazjban emlegetik - a kzpontostott egyhz s az ers kria hve a reformistkkal szemben, akik lthatlag nem kardoskodtak klnsebben a sajt jelltjk - Carlo Martini volt milni rsek (78) - megvlasztsa mellett; az sem nyomott a latban, hogy kt nagyhatalm nmet kardinlis, akik tbbszr nyilvnosan szembeszlltak Ratzingerrel, ezttal is opponensei voltak, de mg az sem, hogy elgg ltalnos volt a vrakozs egy harmadik-vilgbeli ppa utn. A bborosi kar mskpp dnttt. A kiszivrgott hrek szerint az eddigi legrvidebb ppavlasztson a 115 bborosbl a szksges 77 szavazat (2/3-os tbbsg) helyett mintegy 90-en szavaztak r, s a csoportosulsok kzl csak az USA (Ismt az USA!) bborosai szavaztak egysgesen ellene. Ratzinger 23 vig llt a Hit Doktrna Kongregci ln (Ennek volt trtnelmi eldje a "Szent Inkvizci"), s e minsgben igen ers szlakkal ktdtt II. Jnos Plhoz. Kemny politikt folytatott a krdtl eltrkkel, klnsen a "Felszabadts teolgijt" kpviselkkel szemben, segtett a ppnak lefkezni a II. Vatikni zsinat tbbflekppen rtelmezhet reformista ajnlsait, belertve az 1996-ben a papok szexulis visszalseire vlaszul Rmban ltrejtt Mi Vagyunk az Egyhz Mozgalmat is. Mivel a bborosok tbbsge vgl az irnyvonalt vlasztotta, ezt most folytathatja azzal a nagy klnbsggel, hogy nem kell a kommunizmus ellen kzdenie. E

 

Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!